Sajnos nincs még rá igazán frappáns magyar kifejezés, de a greenwashing ("zöldrefestés") bizony létező jelenség. Akkor beszélhetünk ilyesmiről, ha egy vállalat mindenféle hangzatos kijelentésekkel szeretné bizonygatni, hogy mennyire a szívén viseli a környezet védelmét, azonban a valóságban csupán üres PR-frázisok puffogtatásáról van szó. Ha a hasonló esetek mélyére nézünk, akár a fogyasztók megtévesztéséről is szó lehet, ezért nem árt résen lenni. Lássuk, milyen árulkodó jelek buktatják le a mismásoló cégeket!
A greenwashing ellen tudatossággal és informálódással küzdhetünk (Fotó: Scopio/Marius Untaru)
Homályos vagy megtévesztő nyelvezet
A reklámokban minden cég igyekszik a termékét vagy szolgáltatását a lehető legjobb színben feltüntetni, azonban a hirdetésekben megfogalmazott állításokat alá is kell tudni támasztani. A brit reklámcégeket szabályozó testület, az Advertising Standards Authority a BBC értesülései szerint messze ilyen esetekkel kapcsolatban kapja a legtöbb bejelentést. Tanulságos körülnézni az ASA weboldalán, ahol az egyes esetek leírását és a szervezet indoklását is el lehet olvasni, hogy miért találták megtévesztőnek az adott reklámokat.
A testület 2019-ben például betiltotta a Ryanair légitársaság egyik hirdetését, amely azzal reklámozta magát, hogy az Európai versenytársak között az övék a legalacsonyabb emissziós szint. Ezt azonban semmivel sem támasztották alá.
Hasonlóra érdemes gyanakodni, amikor egy-egy termék csomagolásán a "természetes", "organikus", "környezetbarát" szavakat látjuk. Ilyenkor meg kell nézni a termék leírásában az összetevőket és ha egyetlen gyanús anyaggal is találkozunk, máris tudhatjuk, hogy a greenwashing minősített esetével van dolgunk.
Természettel kapcsolatos képek, hívószavak
A reklámfotókon feltűnő érintetlen természet vagy dús növényzet képei azt a látszatot keltik, hogy az adott termék rendkívül környezetbarát. Ezt ráadásul olyan kifejezésekkel szokták alátámasztani, mint a fenntartható, az öko (vagy eco). Ha pedig emellé zöld leveleket és/vagy a bolygót ábrázoló ikonokat is pattintanak, mindjárt úgy érezzük, hogy az adott termék megvásárlásával egyből megállíthatjuk a klímaváltozást és cuki jegesmedvebocsok foglalják majd imába a nevünket.
Az ASA számos hasonló esetet vizsgált meg és bizony kiderült, hogy sokszor az efféle vizuális elemeknek semmi köze a termék vagy szolgáltatás környezeti hatásaihoz. Mivel semmi sem tiltja, hogy zöld leveleket és a Föld bolygót megjelenítsék a csomagoláson, ilyenkor érdemes gyanakodni, hogy valamiről el akarják terelni a figyelmünket. Akárcsak az előbbi esetben, ha ilyesmivel találkozunk, érdemes alaposabban megnézni a csomagolást, elolvasni az apró betűt, esetleg utánanézni az interneten, hogy a szóban forgó portéka valóban környezetkímélő-e, vagy csak ráhúzták a zöld jelmezt.
Hiányos tájékoztatás
Számos példát említhetnénk, de az egyik legsúlyosabb az úgynevezett fast fashion cégek gyakorlata, amelyek a reklámjaikban előszeretettel emlegetik, hogy fenntartható anyagokkal dolgoznak. Igen ám, de azt már nem kötik a vásárló orrára, hogy megkérdőjelezhető hátterű beszállítókkal állítják elő a reklámáron csak 3990 forintért kínált ruhadarabokat. Lehet, hogy az alapanyag maga valóban fenntartható, de ez mit sem ér, ha azt környezetszennyező módon állítják elő.
Hasonló a helyzet, ha egy cég telekürtöli a világot azzal, hogy milyen csodálatos emissziós értékeket produkál termékei gyártása során, azt azonban már nem teszik hozzá, hogy az ellátóláncuk végén egy olyan gyár áll, amelynek energiaigényeit például szén elégetésével fedezik.
Karbonlábnyom semlegesítése
Muszáj beszélnünk az úgynevezett carbon offsetting módszeréről is. Azok a cégek, amelyek ilyesmit használnak, tulajdonképpen semmit sem tesznek saját tisztább működésükért. Ehelyett, egyszerűen kifizetik annak az árát, hogy az általuk kibocsátott, klímaváltozást okozó gázokért cserébe egy másik cég vagy szervezet valamilyen módon ellensúlyozza az emissziót.
A carbon offsetting világa tele van csalókkal (Fotó: Scopio/Pablo Nidam)
Ez állhat fák ültetéséből, megújuló energiaprojektek támogatásából, vagy az úgynevezett karbonkvótával való kereskedésből. Talán felesleges mondani, hogy pár facsemete leszúrásával, vagy a kvótaügyeskedéssel jelentős eredményeket nehéz - ha nem lehetetlen elérni. Ráadásul ez a terület finoman szólva sem az átlátható és etikus működéséről ismert.
Rengeteg a csaló ezen a téren, a cégek viszont megkapják amit akarnak: azt állíthatják, hogy tartják az emissziós célkitűzéseiket, miközben továbbra is pumpálják a gázokat a levegőbe
- mutatott rá a BBC-nek nyilatkozva David Barmes közgazdász, a fenntartható, etikus gazdaságért küzdő Positive Money aktivistája, aki szerint ez a módszer a legnépszerűbb greenwashing gyakorlat a világon.
Tulajdonosi háttér
A nagyvállalatok gyakran folyamodnak ahhoz a trükkhöz, hogy létrehoznak egy kisebb céget, amelynek arculatában megjelennek a fent is említett elemek - hívószavak, képek, ikonok - majd ezen keresztül kezdik kínálni bizonyos termékeiket vagy szolgáltatásaikat a környezetbarát fogyasztóknak, akik egyébként soha nem nyitnák ki a pénztárcájukat. Éppen ezért tudatos vásárlóként érdemes utánanézni, hogy az általunk kinézett árucikket kínáló biznisz mögött ki áll. Robert G Eccles professzor, a Saïd Business School átláthatósággal foglalkozó szakértője szerint akkor lehetne javítani a helyzeten, ha az egyes vállalatoknak ugyanúgy kötelező lenne feltüntetni az emissziós értékeiket, ahogy az élelmiszergyártóknak a termékeik kalóriatartalmát és összetevőit.
Mennyire zöld a termékpaletta?
Az is kedves trükkje a greenwashingot alkalmazó cégeknek, hogy nagy hírveréssel piacra dobnak egy valóban környezetbarát terméket. Ez nagyon jó, mindenki örül neki. Igen ám, de ha emellett az adott vállalat termékpalettájának többi részéről nem lehet elmondani ugyanezt, akkor nem sokat tettünk a környezetünk kíméléséért. Különösen, ha az adott zöld termék csak töredékét teszi ki a cég értékesítéseinek. Ilyenkor érdemes gyanakodni, hogy kizárólag azért dobták piacra az adott árut, hogy azt mutogatva eltereljék a figyelmet a többiről.
Recycling: valóban megtörténik?
A hulladék újrahasznosítása elméletben remek dolog, hiszen nem a szeméttelepeken halmozódnak a kidobott anyagok. A vonatkozó, három nyílból álló szimbólumot bizonyára sokan ismerik. Sajnos sok ember számára ennek a szimbólumnak a látványa már éppen elég bizonyíték arra, hogy az általa megvásárolni kívánt árucikk környezetbarát és nem gondol bele, hogy valójában mi történik, amikor az elhasznált portéka a szemetesben landol - jó esetben a szelektívben. Sajnos, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az újrahasznosítással világszerte komoly problémák vannak. Amerikai kutatók 2017-ben megállapították, hogy a világon kidobott összes műanyagnak mindössze 9 százalékát recikláljuk. A többi ugyanúgy megy a szeméttelepekre, rosszabb esetben az óceánokba, vagy a szemétégetőkbe.
A fenti jelenségek ellen azzal tudunk küzdeni a legjobban, ha alaposan tájékozódunk és tudatos vásárlóként azoknak a cégeknek az ajánlatait részesítjük előnyben, amelyekről bizonyítható, hogy valóban törekednek a környezetkímélő működésre, nem csak a greenwashing módszerével igyekeznek elkendőzni a valóságot.