A divatipar a világ egyik legsúlyosabb környezetszennyezője, a ruhagyártó cégek ugyanis egyrészt rengeteg felesleget gyártanak - aminek többek között az a következménye, hogy a megmaradó készleteket egyszerűen a szemétbe dobják. Pontosabban, ez még a szerencsésebb eset, ugyanis, ahogy a DW News alábbi videóján is látható, előfordul, hogy több tonna, egyébként teljesen használható ruhát egyszerűen ledobják a sivatag közepére.
Ennél is súlyosabb problémát okoz, hogy a divatipari cégek által felhasznált alapanyagok többsége finoman szólva sem fenntartható forrásból származik. A Euronews mutatott rá, hogy milyen károkat okoz a környezetnek a ruhák előállítása.
A textilipari cégek eleve sok felesleget gyártanak, ráadásul az alapanyagaik nagy része sem származik fenntartható forrásból (Fotó: Scopio/Maksim Chernyshev)
A hírcsatorna weboldalára Arizona Muse, az úgynevezett biodinamikus mezőgazdaságot népszerűsítő Dirt alapítvány vezetője írt cikket a témával kapcsolatban, amelyben rámutat, hogy elég csak szétnézni bármelyik biopiacon, ahol az organikus, GMO-mentes terményeket kereső vásárlók többségén lévő műszálból, poliészerből és akrilból készült ruhák alapanyaga komolyabban szennyezi a környezetet, mint a hiperben vásárolt nagyipari zöldség-gyümölcs. A legtöbb embernek azonban fogalma sincs, hogy az általa viselt ruhák alapanyaga honnan származik.
Arizona Muse dolgozott modellként, egy ideje azonban környezetvédő aktivistaként és fenntarthatósági tanácsadóként tevékenykedik (Fotó: www.dirt.charity)
Muse arra is felhívja a figyelmet, hogy a bolygó termőföldként használt területeivel komoly gondok vannak: kezdve azzal, hogy a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek közel felét már szinte a végkimerülésig kifacsartuk. Nemrég ellátogattunk a Tungsram vertikális farmjára, ahol még ennél is riasztóbb információt kaptunk: a cég szakértője szerint az emberiség már ma is használja a mezőgazdasági felhasználásra alkalmas területek 85 százalékát.
A végletekig kizsigerelt talaj pedig nem csak azért jelent problémát, mert nem lehet rajta megtermelni a szükséges mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt vagy más ipari felhasználású növényt, hanem azért is, mert a talaj óriási mennyiségű szén-dioxidot köt meg. Muse rámutat, hogy a talaj háromszor annyi szén-dioxidot képes megkötni, mint amennyi a légkörben található, ezzel évente a bolygó teljes emissziójának negyedét képes semlegesíteni. Azaz, képes lenne, ugyanis a mezőgazdasági termelés miatt a talajból a megkötött szén-dioxid 50-70 százaléka is kiszabadulhat.
A mezőgazdasági művelésre alkalmas területek jelentős részét teljesen kiszipolyozta az emberiség (Fotó: Scopio/Dominik Gehl)
A divatipar ráadásul tovább súlyosbítja a helyzetet, a ruhák alapanyagául szolgáló növények termesztése során ugyanis gyakran alkalmaznak monokultúrás gazdálkodást, ami idővel a talaj teljes kimerüléséhez vezet. Emellett, az efféle növényeket a zöldségekhez és gyümölcsökhöz képest jóval nagyobb mennyiségben kezelik különféle rovarirtó szerekkel, ami szintén a talaj kifáradását idézi elő, szenneyzi a környezetet és negatív hatással van az élővilág sokféleségére is.
A megoldás: regeneratív mezőgazdaság
Ahogy a neve is mutatja, a regeneratív mezőgazdaság lényege, hogy tudatos tervezéssel úgy ültetik el a különféle növényfajtákat, hogy azok támogassák egymás növekedését, emellett okosan kialakított legelőket hoznak létre, hogy a haszonállatok trágyája is hasznosulhasson.
A regeneratív mezőgazdaság a természetben megfigyelhető folyamatok utánzásával igyekszik helyreállítani a talaj minőségét, ezen keresztül pedig azt a képességét, hogy megkösse a szén-dioxidot. Muse szerint ha a világ minden termőföldjét regeneratív módszerekkel gondoznánk, a bolygó teljes kibocsátásánál is nagyobb mennyiségű szén-dioxidot tudna megkötni a talaj.
A ruhák alapanyagaiként használt növényeket gyakran nagyon káros módszerekkel termesztik (Fotó: Oklahoma State University)
Az aktivista szerint ebben hatalmas szerepe lehet a divatiparnak, rámutatva, hogy egyes nagy márkák, mint a The North Face, a Timberland vagy a Patagonia már befektettek a regeneratív mezőgazdasággal foglalkozó cégekbe, a többek között a Gucci, Bottega Veneta és Balenciaga luxusmárkákat forgalmazó Kering Group pedig társalapítója a Regenerative Fund for Nature nevű szervezetnek, amely több mint egymillió hektárnyi termőföldön kezdte el alkalmazni a talja helyreállítását célzó módszereket.
Muse arra figyelmeztet, hogy bár ez pozitív folyamat, vigyázni kell rá, hogy más divatcégek ne csapjanak le a regeneratív mezőgazdaság kifejezésre és a greenwashing módszerével ne próbálják meg kiüresíteni azt. A szakember szerint egyelőre probléma, hogy a regeneratív mezőgazdaságnak egyelőre nincsenek konkrét szabványai, ez pedig kiváló lehetőségeket nyújt azoknak a cégeknek, amelyek ügyeskedéssel próbálják magukat zöldebbnek láttatni a valóságnál.
Hiszek benne, hogy a regeneratív mezőgazdaság jelenti a legjobb lehetőséget arra, hogy a klmíaváltozási krízist kezeljük
- fogalmazott Arizona Muse, hozzátéve, hogy a tényleges pozitív hatások eléréséhez olyan hatóságra lenne szükség, amely kőbe vési ennek az ehhez szükséges követelményeket.
Még van mit mesélnünk neked, minden érdekességet megtalálsz itt!