Hirdetés

Ideje lenne zöldebbé tenni a betont

|

Az építőipar számára komoly kihívást jelent az építőanyag környezetkímélő előállítása.

Hirdetés

A világ egyik leggyakrabban felhasznált alapanyaga az építkezésekhez használt beton, amelynek készítése rendkívül komoly környezeti terheléssel jár - mutat rá a Wired cikke.

A lap információi szerint a betongyártás jelentős tényezőnek számít az üvegházhatású gázok kibocsátását tekintve: a globális emisszió körülbelül 8 százalékáról van szó, összehasonlítva, az egyik legnagyobb kibocsátónak számító tengeri szállítmányozás, az Európai Unió adatai szerint évente "csak" a globális kibocsátás 2,5 százalékáért felelős - ez 940 millió tonna szén-dioxidot jelent. Ehhez képest a betongyártás ennek több mint háromszorosával terheli meg a bolygó légkörét. Az építőiparban egyelőre lázasan keresik a tiszta beton előállítását lehetővé tévő megoldásokat, azonban, az alapanyag természete miatt valószínűleg csak álom marad a karbonsemleges beton ötlete.

A világ nagy részén az úgynevezett portlandcement a betongyártás fő alapanyaga, vagy kétszáz éve: a portlandcement brit találmány, amelyet Joseph Aspdin brit cementgyáros szabadalmaztatott 1824-ben, 1868 óta Magyarországon is gyártják. A portlandcement gyártása során a mészkövet 1450 Celsius-fokra hevítik fel, ezzel szén-dioxidot oldanak ki a mészkőből.

A beton előállítása sokkal jobban terheli a környezetet, mint a tengeri áruszállítás (Fotó: Maulana Hutabarat/Scopio)
A beton előállítása sokkal jobban terheli a környezetet, mint a tengeri áruszállítás (Fotó: Maulana Hutabarat/Scopio)

A beton előállítása sokkal jobban terheli a környezetet, mint a tengeri áruszállítás (Fotó: Maulana Hutabarat/Scopio)

"A cementgyártáshoz szükséges kémiai reakció jelentős mennyiségű szén-dioxid felszabadulásával jár, ezt nem igazán lehet elkerülni" - mutatott rá Brant Walkley, a University of Sheffield vegyészmérnöki karának munkatársa. A szakember szerint a világon előállított cement - évente körülbelül 4,2 milliárd tonna - szén-dioxid kibocsátásának legalább a fele ebből a folyamatból származik.

"Minden egyes molekulányi felhasznált mészkő után egy molekula szén-dioxid is keletkezik" - tette hozzá Walkley.

Az egyk megoldás szerint különböző alapanyagokkal - például kohósalakkal, széntüzelésű erőművekből származó pernyével, szilícium-dioxid füstjével, úgynevezett kalcinál agyaggal vagy más ipari folyamatokból származó melléktermékekkel lehetne zöldebbé tenni a betongyártást. Ezzel két legyet is lehetne ütni egy csapásra: a melléktermékek nem kerülnének ki a környezetbe, emellett pedig csökkenne a betongyártási folyamat emissziója, leginkább azért, mert kisebb mennyiség is elég volna az építőanyagból.

A cementet mészkő nélkül is elő lehetne állítani, például úgynevezett geopolimerekkel, vagy kalcium-szulfo-aluminát segítségével, ezekből ugyanis nem szabadulna fel szén-dioxid. Jelentős hátrányuk azonban, hogy jóval kevesebb ehhez szükséges alapanyag áll rendelkezésre, emellett a gyártásuk rendkívül drága lenne, mert jelenleg nem adottak a feltételek a nagy mennyiségek termeléséhez.

Szerencsére akadnak más megoldások is, így lehet, hogy nem kell búcsút mondanunk a portlandcementnek. A kanadai CarbonCure Technologies nevű startup például olyan módszert fejlesztett ki, amelynek segítségével a beton kikeverése során egyszerűen befecskendezik a felszabadult szén-dioxidot az építőanyagba. Ezzel csapdába ejtik a gázt és csökkentik a felhasznált cement mennyiségét.

"A szén-dioxid a befecskendezést követően megszilárdul, kikristályosodik, amivel megkötjük a gázt, emellett azonban fokozzuk a beton szilárdságát" - mutatott rá Dean Forgeron, a kanadai cég alelnöke. A CarbonCure Technologies adatai szerint ezzel a módszerrel hat százalékkal lehet csökkenteni a kibocsátást, ami azt jelenti, hogy egy emeletes társasház építése során körülbelül 125 tonna szén-dioxid emisszióját lehet elkerülni.

Az is jó megoldás, ha egyszerűen kevesebbet használunk fel a betonból. Luigi Di Sarno, a University of Liverpool fenntartható infrastuktúrákat kutató munkacsoportjának tagja szerint az úgynevezett öngyógyító beton sokat segíthet abban, hogy az épületek és műtárgyak (például árvíz elleni védművek) élettartamát jelentősen kitolhatja ez a megoldás, amely a karbantartást is egszerűbbé teszi. Az általa fejlesztett BIOCOREWALLS öngyógyító beton ugyanis olyan baktériumokat tartalmaz, amelyek vízzel érintkezve mészkövet állítanak elő. Azaz, ha megreped a beton, a benne lévő baktériumok egyszerűen "befoltozzák", ezzel az ilyen anyagból készült építmények élettartamát körülbelül 30 százalékkal lehet meghosszabbítani.

Walkley arra is rámutatott, hogy bizonyos esetekben, például épületek, hidak, felhőkarcolók vagy atomerőművek építésénél nincs sok alternatíva a beton lecserélésére, de más építmények, például járdák, kerítések vagy támfalak nyugodtan készülhetnének más alapanyagokból is.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb zöld hírekről! Engedélyezd az értesítéseket és az elsők között olvashatod a legfrissebb cikkeinket e-mobilitás, okosváros és okosotthon témákban (hogy a többiről ne is beszéljünk! :)