Jövő pénteken itt a karácsony, nem csoda, hogy egyre több helyen jelennek meg a fenyőárusok és egyre több erkélyen lehet látni a hálóba tekert fenyőket, de sok lakásban már most teljes díszben ott pompáznak a karácsonyfák.
Ha te még nem vásároltad meg a sajátodat, az alábbiakban adunk pár tanácsot, hogy mire érdemes figyelni, ha szeretnéd karácsonykor is szem előtt tartani a fenntarthatóságot.
A legjobb persze az lenne, ha leszoknánk a karácsonyfa-állításról, de ez alighanem sok ember számára elfogadhatatlan, a hagyományok, az ünnepi hangulat vagy épp a családtagok öröme miatt.
Az idei karácsony előtt gondold át, feltétlenül szükség van-e egy kivágott fenyőre a nappaliban (Fotó: Scopio/Zuzi Janek)
Számukra ott a műfenyő lehetősége, amely igaz ugyan, hogy általában műanyagból készül, de ha vigyázunk rá, és több éven át használjuk - Paul Caplat ökológiai szakértő szerint ez legalább tíz évet jelent - akkor fenntarthatóbb lehet, mintha élő fenyőfát vásárolnánk.
Emellett létezik számtalan alternatív ötlet, a kartonpapírtól a karácsonyfa alakban a falra rögzített égősorig, a lehetőségeknek csak a fantázia szab határt. Aki azonban ragaszkodik a fenyőhöz, annak az alábbi szempontokat érdemes mérlegelnie.
A fenyőfák ökológiai lábnyomából jelentős részt tesz ki a szállítás, így, ha tehetjük, igyekezzünk olyan termelőtől vásárolni, aki a lakóhelyünkhöz közeli ültetvényekről vásárolja az árut, ezzel máris tettünk egy lépést a fenntarthatóbb karácsonyért. Ugyanitt, ha tehetjük, inkább ne csomagoltassuk műanyag hálóba a fát, ezzel is csökkentve a hulladék mennyiségét.
Ezzel azonban még csak a felszínt kapargatjuk, érdemes átgondolni, hogy mire van szükség ahhoz, hogy december végén, pár napig egy kifejlett fa állhasson a nappalinkban. A fenyőültetvényeken gyakran használnak műtrágyát, ami szennyezi a talajt, a vizeket, így pedig akár egész ökoszisztémákat is veszélyeztethet.
Ráadásul, mivel ebben az esetben bizony kőkemény monokultúrás gazdálkodásról van szó, a sűrűn ültetett fákat különféle rovarirtókkal és egyéb vegyszerekkel is kezelik, hogy távol tartsák a kártevőket és elejét vegyék a fák tömeges megbetegedésének. A rovarirtó azonban sajnos nem válogat a tényleges kártevők és a környezetünk számára fontos rovarok között, így már csak ezért is érdemes kerülni a "nagyipari" fenyőfákat. Adná magát, hogy "biofenyőt" vásároljunk, olyan gazdaságból, ahol semmi ilyesmit nem használnak, ez azonban egyrészt biztosan drágább lesz, emellett valószínű, hogy kevésbé szép tartású, egyenes fákhoz juthatnánk csak hozzá. Arról nem is beszélve, hogy 2021 Magyarországán egy-egy ilyen fa beszerzése szinte a lehetetlennel határos, legalábbis, szinte zéró az esélye, hogy a sarki fenyőárusnál ilyen portékát lehessen kapni.
Karácsonyfa helyett megteszi pár feldíszített fenyőág is, és máris megkíméltél egy egész fát a kivágástól (Fotó: Scopio/Zuzi Janek)
Sajnos ennél is kevesebb lehetőségünk van utánajárni, hogy az adott fenyő pontosan honnan, milyen területről származik és a termesztésének körülményei milyen mértékben terhelik a környezetet.
Szerencsére a fenyőültetvények általában mezőgazdasági szempontból a kevésbé jó minőségű területeken is megteremnek, azonban érdemes belegondolni, hogy a karácsonykor felállított fák java 6-10 éves, azaz ennyi időre van szükség a kifejlődésükhöz. A fakitermelési céllal ültetett fenyvesekben a fákat 20-100 évente vágják ki, a természetvédelmi területeken, ősfenyvesekben pedig soha. Nem véletlten, hogy a karácsonyi célú fenyőültetvények nem képezik részét az úgynevezett Európai Green Deal-nek, amelynek keretében az Európai Unió 2030-ig hárommilliárd fa elültetését tűzte ki célul. Erre szükség is lesz, különösen, hogy minden karácsonykor milliónyi fenyőt vágunk ki.
Az Independent brit lap statisztikái szerint például Nagy-Britanniában nyolcmillió, míg az Egyesült Államokban 20-30 millió fenyőből lesz karácsonyfa. Magyarországon, a Magyar Narancs 2003-as adatai szerint csaknem kétmillió fenyőt vásároltunk az ünnepek előtt.
Milyen fajta fenyő legyen a karácsonyfa?
A legnépszerűbbek általában az úgynevezett Douglas, Nordmann és az ezüstfenyő nevű fajták, ezeknek azonban sajnos nem igazán lehet információt találni az ökológiai lábnyomáról. Ökölszabályként azonban a feljebb említett, a monokultúrás gazdálkodásra jellemző problémákat tartsuk szem előtt.
Az egyik legjobb megoldás, ha nem a tövénél levágott, hanem földlabdás, azaz élő fenyőt vásárolunk, hiszen így a karácsonyfánknak megvan az esélye a túlélésre. Ez persze nem egyszerű, mivel gyakran előfordul, hogy a fának már eleve megsérül a gyökere a kiásás közben, vagy a beltéri, szárazabb, a külvilágnál jóval melegebb környezetben egyszerűen kiszárad az ünnepek végére. Arra sem árt odafigyelni, hogy ha sikerült életben tartani a fát, hová ültetjük el, ugyanis a savas kémhatású, savanyú talajt kedveli, ha máshová kerül, hamar elpusztulhat.
A kivágott fák utóéletéről is gondoskodni kell, ha szem előtt tartjuk a fenntarthatóságot. A legrosszabb, amit tehetünk, hogy a többi szeméttel együtt egyszerűen kidobjuk, ugyanis a szeméttelepeken rohadva egyszerre szabadul fel a fából a szén-dioxid és a metán, amely sokkal komolyabb mértékben jarul hozzá a klímaváltozáshoz. Ha ilyen fá vásároltunk, érdemes ledaráltatni és komposzként felhasználni, így ugyanis legalább a felszabaduló szén-dioxid a talajban tud maradni és nem kerül ki a légkörbe.
Érdemes körülnézni a kertészetek weboldalain is, ugyanis egyre több helyen kínálnak visszaváltható karácsonyfát vagy fenyő-kölcsönzési lehetőséget, hiszen ilyenkor élő fához juthatunk, amelynek az utógondozását is elvégzik helyettünk, csak annyi a dolgunk, hogy életben tartsuk a növényt az ünnepek végéig.