Lassan érkezik a valódi tavaszi időjárás, a héten már akár 20 Celsius fölé is benézhet a hőmérséklet, hétvégén pedig ismét nyári időszámításra kell átállnunk: vasárnap éjjel kettőről háromra kell előretekerni az órák mutatóit. Ez sokak számára nyűgöt jelent, másnap mindenki kifacsarva érzi magát, de ilyenkor az orvosok, humánmeteorológusok is felhívják a figyelmet, hogy az óraátállítás megterheli a szervezetet, de akár az autóbalesetek és szívrohamok száma is megnőhet a nyári időszámításra való átállást követő egy hétben.
Európában először Nagy-Britannia és Németország vezette be a téli-nyári időszámítást (Fotó: Unsplash/Thomas Bormans)
A Euronews számolt be róla, hogy múlt héten az Egyesült Államok Szenátusa megszavazta az óraátállítás eltörlését. A Sunshine Protection Act 2023-tól lép életbe, jövő évtől az amerikaiaknak nem kell évente kétszer tekergetni az óráik mutatóit. A törvény egyik támogatója, Marco Rubio republikánus szenátor szerint "erős tudományos háttér bizonyítja, hogy az óraátállításnak milyen ártalmas hatásai vannak". A politikus a fent is említett negatív következményekre utalt, de azt is megemlítette, hogy a téli-nyári időszámítás eltörlése csökkentené a bűncselekmények számát, de jó hatása lenne a gyerekkori elhízásra és a szezonális depresszióra is.
Mióta állítjuk át az órákat téli-nyári időszámításra?
Az óraátállítást Európában és az Egyesült Államokban is az első világháború során vezették be, hoogy így spóroljanak a szénnel. Az elgondolás lényege az volt, hogy ezzel a módszerrel este tovább van világos, így később kell csak felkapcsolni a világítást.
A világháborút követően az USA eltörölte az óraátállítást, amit végül a második világháború során - hasonló okokból - ismét bevezettek. A helyzetet bonyolította, hogy egyes államokban 1945. után is alkalmazták a téli-nyári időszámítást, máshol nem. Ezt végül 1966-ban egységesítették, amikor szövetségi szinten kötelezték az államokat az óraátállításra. Furcsa módon ennek ellenére Hawaii és Arizona továbbra is ellenszegült a rendelkezésnek: a két államban a mai napig nem állítgatják az órákat.
Európában hasonló a helyzet, Nagy-Britannia és Németország itt is az első világháború után vezette be a téli-nyári időszámítást, hogy spóroljanak a szénnel. A háború után visszavonták a rendelkezést, amelyet aztán a hetvenes évek olajválságát követően vetettek be újra. Az Európai Unió országaiban 2002 óta mindenhol átállítják az órákat, március és október utolsó vasárnapján.
2018-ban az Európai Parlament megszavazta ugyan, hogy eltöröljék a téli-nyári időszámítást, miután 4,6 millió uniós polgár jelezte az üggyel kapcsolatos támogatását. Ennek ellenére a kontinensen a mai napig tart az óraátállítás gyakorlata, ugyanis a szavazás után az EP az Európai Bizottsághoz továbbította az ügyet, amely előbb hatásvizsgálatot szeretett volna készíttetni. Az ezzel kapcsolatos vitában azonban egyelőre nem tudtak dűlőre jutni, mert közbeszólt a koronavírus-járvány, illetve a Brexit. Emiatt egyelőre most nincs is napirenden a kérdés Európában.
Az óraátállítás valóban segít energiát spórolni?
Felmerül a kérdés, hogy egyáltalán van-e értelme ennek az egésznek, illetve, napjainkban is fennállnak-e még olyan pozitív hatások, mint a világháború idején, amikor a nyári időszámítás segített takarékoskodni a szénnel.
Az óraátállítás hatásairól szóló kutatások nem hoztak egyértelmű eredményeket (Fotó: Unsplash/Icons8 Team)
Az amerikai közlekedési minisztérium, a US Department of Transportation 1975-ben készített egy kutatást, amely azt az eredményt hozta, hogy az óraátállítás az ország energiafelhasználásának körülbelül 1 százalékát segít megspórolni. Ez azért nem túl acélos, főleg, ha figyelmebe vesszük, hogy az este megspórolt energiát így inkább azok használják el, akik korán - 7 óra előtt - kelnek, és akkor kapcsolják fel a villanyt.
Új-Zélandon az energiaszolgáltatók végeztek kutatást a kérdéssel kapcsolatban, ott azt találták, hogy a téli időszámításra való átállást követően 3,5 százalékkal csökkent az áramfogyasztás. Ez már jobban hangzik, azonban, további kutatások rámutattak, hogy amit megspórolunk a világításon, azt elhasználjuk az otthonaink fűtésére vagy hűtésére. Összességében kijelenthető, hogy az óraátállítással kapcsolatos energiafelhasználást tekintve a tudományos eredmények nem egyértelműek, amelyek pedig igazolhatóak, azok szerint
az óraátállítás elhanyagolható hatással van az energiafogyasztásra.
Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy Európában a továbbiakban is kénytelenek leszünk órát állítgatni ősszel és tavasszal.