Hirdetés

A Holdon bukkantak a szinte korlátlan energiát jelentő molekulára

|

Egy kínai űrmisszió fedezte fel a rendkívül ritka anyagot a Hold kőzetei között.

Hirdetés

Még 2020-ban történt, hogy a kínai Chang'e-5 űrmisszió sikeres leszállást hajtott végre a Holdon egy robotizált szondával - írja a Vice. A lap információi szerint szűk két kilónyi mintát vettek a területről, ahol a szonda leszállt, majd azokat pár nappal később visszaszállították a Földre, további vizsgálatok céljából. Ezek voltak az első holdkőzet-minták, amelyeket 1976 óta elhoztak a Holdról.

A minták vizsgálata során két meglepő felfedezést is tettek a kínai kutatók: felfedeztek egy olyan kristályt, amely egy eddig nem ismert anyagból áll. A changesite-nek elnevezett kristály a kínai holdistennőről, Chang'e-ról kapta a nevét, amit múlt hét pénteken hagyott jóvá a Nemzetközi Ásványtani Világszövetség (IMA) szakbizottsága. Kína ezzel a harmadik ország lett, amely új ásványt fedezett fel a Hold felszínén - eddig ez a bravúr csak az Egyesült Államoknak és Oroszországnak sikerült.

Az USA és Oroszország után Kína is felfedezett egy eddig ismeretlen ásványt a Holdon (Fotó: NASA)
Az USA és Oroszország után Kína is felfedezett egy eddig ismeretlen ásványt a Holdon (Fotó: NASA)

Az USA és Oroszország után Kína is felfedezett egy eddig ismeretlen ásványt a Holdon (Fotó: NASA)

Ennél azonban sokkal lényegesebb, hogy a holdkőzet-minták között a rendkívül ritka hélium-3 nyomaira is bukkantak a kutatók. A hélium-3 a hélium egy olyan izotópja, amely a Földön csak nyomokban fordul elő, a világűrben viszont jóval nagyobb mennyiségben található meg, mint a bolygónkon leggyakoribb hélium-4. A Hold felszínét borító kőzetpor, a regolit azonban komolyabb mennyiséget tartalmaz az előbbiből.

Hirdetés

A hélium-3 sajátossága, hogy az eddigi kutatások szerint kiváló alapanyag lehetne a fúziós energiához. A fúziós energia lényege, hogy az atomenergiához hasonlóan kis mennyiségből óriási mennyiségű energiát lehet kinyerni, azonban az urán és a plutónium maghasadásával ellentétben ez nem járna jelentős sugárterheléssel.

A kínai űrszonda által a Földre visszahozott holdkőzet-minták (Fotó: Wikipedia)
A kínai űrszonda által a Földre visszahozott holdkőzet-minták (Fotó: Wikipedia)

A kínai űrszonda által a Földre visszahozott holdkőzet-minták (Fotó: Wikipedia)

Bár az ezirányú kutatások még folynak, a fúziós reaktorokkal már évek óta folynak a kísérletek. Idén februárban brit kutatók értek el komoly áttörést a fúziós energia gyakorlati alkalmazása felé vezető úton, így megvan a remény, hogy néhány évtized múlva elindulhasson az első, teljes méretű fúziós erőmű. Ha pedig ez megtörténik, jelentős lesz az igény a hélium-3 iránt, így nem véletlen, hogy Kína jelezte: az USA és Oroszország mellett erősen érdeklődik a Holdon található ásványi anyagok kitermelése iránt.

Még van mit mesélnünk neked, minden érdekességet megtalálsz itt!

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb zöld hírekről! Engedélyezd az értesítéseket és az elsők között olvashatod a legfrissebb cikkeinket e-mobilitás, okosváros és okosotthon témákban (hogy a többiről ne is beszéljünk! :)