Hogyan függ össze a levegőben található szálló por mennyisége a közlekedéshálózat sűrűségével? Többek között erre a kérdésre keresték a választ a Szegedi Tudományegyetem geográfusai, akik a közlekedési hálózatok térbeli jellemzőinek levegőminőségre gyakorolt hatásait mutatják be egy rangos nemzetközi folyóiratban publikált tanulmányukban.
A levegőminőség változásait extrém esetben - például füst - mindenki azonnal érzékeli, azonban a szálló por apró méretű szilárd és cseppfolyós alkotói a legtöbb esetben rejtve maradnak érzékszerveink előtt. A levegőben szálló por - úgynevezett PM10, azaz 10 mikrométernél kisebb - részecskéi akkor válnak csak láthatóvá, ha azok leülepednek.
A Szegedi Tudományegyetem kutatása az egyértelmű eredményeken túl pár meglepetéssel is szolgált (Fotó: Unsplash/Ed 259)
A láthatatlan szálló por mennyiségét elsősorban a környezetvédelmi szakembereknek kell ismerniük, hiszen a lebegő részecskék tartós belélegzése komoly egészségkárosodást okozhat. A légzőszervi megbetegedések jelentik a harmadik leggyakoribb halálokot az Európai Unió tagállamaiban.
A szálló por mennyiségéről az Európai Unió Környezetvédelmi Ügynöksége ad tájékoztatást közel 3000 városi, vidéki és városperemi helyszínen elhelyezett mérőállomás adatai alapján. A szegedi kutatók ennek az európai léptékű adatbázisnak az adatait - az évi átlagos PM10 koncentrációt - hasonlították össze a közutak, autópályák és vasutak térszerkezetével, a hálózat sűrűségével, a közutak és vasutak PM10 mérőpontoktól mért távolságával. Digitális térképeket használtak fel vizsgálataikhoz, amelyeket a földrajzi információs rendszerek kínálta eszköztárral, geoinformatikai szoftverekkel elemeztek.
Megállapításaik szerint a városi környezetben a szálló por mennyisége és a burkolt közúthálózat sűrűsége szoros összefüggést mutat egymással. Minél nagyobb a közutak sűrűsége, annál több port kell belélegezniük a városlakóknak. Ez az eredmény nem meglepő, hiszen közismert tény, hogy a szálló por szennyezés egyik fontos származási helye a közlekedés.
Az viszont a szegedi kutatókat is meglepte, hogy a városi mérőpontok 1 kilométeres körzetében, míg a vidéki és városperemi mérőállomások 3 kilométeres körzetében is kimutatható a közúthálózat sűrűségének hatása a szálló por koncentrációra.
Az egyes úttípusok közül a városperemi zónákban az autópályák sűrűsége mutatja a legerősebb összefüggést a szálló por mennyiséggel, mivel ezeken a szakaszokon gyorsítanak vagy lassítanak legtöbbször a járművezetők. Ezzel szemben az autópályák sűrűségének már nincs kimutatható hatása vidéken a szálló por évi mennyiségére, mivel a nagyjából egyenletes sebességgel haladó járművek sokkal kevésbé szennyezik a levegőt. A kutatás talán legmeglepőbb eredménye az a tény, hogy a sűrű vasúthálózat kifejezetten javítja a levegő minőségét
- árulta el dr. Szilassi Péter, a Szegedi Tudományegyetem Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék docense.
A tanulmány szerzői kimutatták, hogy a városokban a mérőpontok akár 3 kilométeres körzetében is érvényesül a vasúthálózat jótékony, szálló por koncentrációt csökkentő hatása. Ez az első hallásra meglepő eredmény azzal magyarázható, hogy a villamosított vasúti szerelvények mozgása révén menetszél keletkezik, amely ventillációs folyosókat képez a városokban.
A publikáció eredményei amellett, hogy hozzájárulnak a városi levegő minőségét befolyásoló földrajzi tényezők jobb megértéséhez, hozzájárulhatnak a fenntartható várostervezéshez, segíthetik a közút és vasúthálózat környezetbarát tervezését.
A tanulmány első szerzője, a Szegedi Tudományegyetem Földrajz - és Földtudományi Intézetének elsőéves doktorandusz hallgatója, Seyedehmehrmanzar Sohrab, aki a hazája, Irán táj és környezettervezési gyakorlatában is hasznosíthatónak tartja a Stipendium Hungaricum ösztöndíj által támogatott kutatása eredményeit. Az SZTE geográfusainak új eredményei, a nívós MDPI Sustainability tudományos folyóiratban olvashatók.