Mint az ismeretes, az év végén esedékes globális klímacsúcs, a COP28, idén Dubajban kerül megrendezésre. Hosszas előkészítő munkálatokat követően, nagy és komoly elvárásokkal futnak neki a találkozónak a résztvevő országok képviselői. Frans Timmermans az Európai Bizottság alelnöke, és az Európai Parlament zöld átállásért felelős bizottsági elnöke például abban reménykedik, hogy sikerül elfogadtatni a résztvevőkkel a 2050-es céldátumota fosszilis energiahordozók végleges elhagyásának tekintetében, pedig ez csak egy, a konszenzust igénylő három fő cél közül. A másik kettő a megújulók arányának azonnali, nagyarányú növelésére és az energiahatékonyság javítására vonatkozik.
A COP28-on elnöklő Sultan Al-Jaber komor, borúlátó nyilatkozata néhány nappal azelőtt, hangzott el, hogy az ENSZ közzéteszi első globális prognózisát a tanácskozás előtt.
Ez a helyzetjelentés, azt hivatott bemutatni, hogy az egyes országok hogy állnak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és ajánlásokat is fogalmaz majd meg arra vonatkozólag, hogy milyen intézkedések segíthetnek a Párizsi Egyezmény céljainak elérésében. Mint ismeretes, ezen célok közül a legambiciózusabb célkitűzés a felmelegedés 1,5 fokra való mérséklése az ipari forradalom kezdetéhez képest. A rendezvény elnöke szerint ez mára szinte tarthatatlan céllá vált. Szerinte időarányosan olyan rosszul állunk ebben, hogy szinte elérhetetlen ez a vízió.
"Közösen be kell ismernünk, hogy nem hozzuk a szükséges eredményeket abban az időben, amikor szükségünk van rájuk".
- jelentette ki egy a közelmúltban Nairobiban tartott afrikai klíma-ügyi konferencián, mely az első hasonló rendezvény volt a térségben. A hétfőn kezdődött csúcstalálkozó fő témája az éghajlatváltozásra adott afrikai válaszlépések finanszírozásának problémája.
Kedden Al Jabers bejelentette, hogy az Egyesült Arab Emírségek 4,5 milliárd dollárt biztosít arra, hogy 2030-ig 15 GW tiszta energia megtermelését szolgáló infrastruktúra létrehozását készítsék elő a kontinensen a jelenlegi 60 MW-os kapacitás mellé. Valószínűleg ehhez jelentős összeget kell lehívni Nemzetközi Valutaalaptól az afrikai államoknak.
A fekete kontinens Szaharától délre eső része a legveszélyeztetettebb térség a bolygón a klímaváltozás szempontjából. Tavaly 2 millió gyerek kényszerült elhagyni ezeket a területeket. Bár Afrikában meglehetősen szegény országoknak kellene költséges válaszlépéseket tenniük a probléma mérséklésére, az Afrikai Fejlesztési Bank elnöke, Akinwumi Adesina felszólította arra a döntéshozókat, hogy a kontinens természeti kincseit, különösen a szén-dioxidot megkötő erdőket is vegyék figyelembe a térség gazdasági teljesítményének becslésekor.