Bolygónk törékeny ökológiai egyensúlyának talán legfontosabb sarokkövei a sarkvidékeinken található, évről-évre zsugorodó jégtömegek. A felmelegedés hatására, mely jelenleg majdnem 1,2 fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, a térségben található jég mennyisége folyamatos fogyásban van, mely habár egy viszonylag lassú folyamat, de az idő előrehaladtával egyre több problémát okoz és fog okozni. Bár egy norvég egyetem kutatása szerint még nincs minden veszve, a folyamat csak drasztikus éghajlatvédelmi lépésekkel lassítható, illetve állítható meg.
A Brit Antarktiszkutató Intézet egy jelentést adott ki a jelenség egy aggasztó közelmúltbéli történésével kapcsolatosan. A világ egyik legnagyobb jéghegye, az A23a még 1986-ban vált le a Filchner-Ronne jégtábláról, de az elszakadás után, megtapadva a Weddel-tenger fenekén, napjainkig maradt korábbi helyén.
A friss műholdfelvételek tanúsága szerint az elszabadult 4000 négyzetkilométeres jégtömeg most gyorsan sodródik el Antarktiszi-félsziget mellett. A kutatók közlése szerint a folyamat már évek óta zajlik, de eddig nagyon lassú volt. A most meglódult jéghegy a hazánkban Jeges-tengernek nevezett Déli-óceán felé tart. A történések egyik lehetséges kimenetele, hogy útközben, tartósan elakadva a Déli-Georgia szigetnél, elvághatja a fókák, pingvinek és tengeri madarak milliói elől az utat, amin keresztül eljutnak a táplálékukhoz vagy szaporodásuk helyszínéhez.
Oliver Marsh, a Brit Antarktiszkutató Intézet kutatója azonban más véleményen van. Szerinte egy ekkora jégtömeg nem fog ennyire kisodródni délre. Szerinte sokkal valószínűbb, hogy északi irányba, Dél-Afrika felé fog tartani, ami ugyan jó hír a Déli-Georgia sziget élővilágának, a hajózási forgalmat viszont nagyban megnehezítheti a jövőben.
Bár a sarki jégsapkákkal kapcsolatos aggodalmak egyelőre főként elméleti síkon mozognak, sok konkrét epizód utalt arra a közelmúltban, hogy ez nem sokáig marad így. Az egyetlen, amit ez ügyben tehetünk, hogy minden eszközzel igyekszünk csökkenteni az emberi tevékenységből származó károsanyag-kibocsátást, megpróbálva ezzel a kritikus érték alatt tartani a felmelegedés mértékét.