Sokan ódzkodnak a génmódosított növényektől, holott, az amerikai National Academies of Sciences 2016-os kutatása igazolta, hogy alaptalanok a GMO-növényekkel kapcsolatos aggodalmak. A szervezet szakértői több száz korábbi kutatás elemzésével állapították meg, hogy a GMO-termények ugyanolyan biztonságosak és vitamintartalmuk is azonos a természetes körülmények között termő növényekkel.
A génmódosított növényekről bebizonyosodott, hogy nincs semmilyen káros hatásuk (Fotó: Unsplash/Loren King)
Ennek pedig fontos szerepe lehet a bolygó szempontjából, ugyanis, ahogy a Science Daily írja, az üvegházhatást fokozó gázok globális emissziójának 25 százalékáért a mezőgazdaság felelős. Ennek egy részét a haszonállatok tenyésztése teszi ki, de a műtrágya használata is hozzájárul a klímaváltozáshoz. Az agrárszektor emisszióinak azonban több mint egyharmadát a termőterületek felhasználása generálja - például amikor erdőket tarolnak le, hogy mezőgazdasági termelést kezdjenek a helyén.
"Jobb technológiákkal fokozni lehetne az egyes termények hozamát, ami azt jelenti, hogy hatékonyabban lehetne használni a már művelés alatt álló területeket, ezzel csökkentve az emissziót" - mutatott rá dr. Matin Qaim professzor, a Bonni Egyetem kutatóintézetének szakértője, a GMO-növények és a környezeti terhelés kapcsolatát boncolgató kutatás vezetője.
A szakember rámutatott, hogy míg a világ egyes tájain jelentős mennyiségben termesztenek génmódosított kukoricát vagy szójababot, Európában alig találni ilyesmit, főleg a közvélemény tiltakozása és a politikai akadályok miatt.
Az Európai Unió rengeteg kukoricát importál Brazíliából, ahol a termelés az esőerdők kiirtásához vezet (Fotó: Unsplash/Christophe Maertens)
Qaim és kutatótársai mezőgazdasági adatok és becsült hozamok segítségével modellezték, hogy milyen hatással lenne a GMO-termények megjelenése az Európai Unió mezőgazdaságában. Az eredmények szerint a hasonló növények termesztésével évente 33 millió tonna szén-dioxid kibocsátását lehetne elkerülni, ami az EU teljes éves, mezőgazdasághoz köthető emissziójának 7,5 százaléka.
"A klímával kapcsolatos pozitív hatások jelentős része ahhoz köthető, ha elkerüljük, hogy a mezőgazdaság miatt új területeket vonjunk művelés alá" - tette hozzá dr. Emma Kovak, aki szintén részt vett a kutatásban. "Az EU rengeteg kukoricát és szójababot importál Brazíliából, ahol a mezőgazdasági területek terjeszkedése az esőerdők elsivatagosodásához vezet. Ha az Európai Unióban nagyobb terméshozammal termelnének, jelentősen csökkenthető lenne ez az import, ami hozzájárulna az Amazonas őserdőinek megvédéshez is."
A kutatók hangsúlyozták, hogy az elemzésük során kizárólag olyan GMO-terményeket vizsgáltak, amelyek már elérhetőek. Dr. Matin Qaim rámutatott, hogy a legújabb géntechnológiákkal tovább lehetne fokozni az emisszió csökkentését, a hozamok további növelésével.
A mezőgazdasági termelés fokozására a génmódosítás mellett jó módszert jelent a vertikális farmok alkalmazása is, amelyek nem a természettől veszik el a termőföldet.