Az online térben mindenhol felbukkanó, hátborzongatóan személyre szabott hirdetések mára a mindennapi élet részévé váltak. Azonban az idegesítési faktoron túl elgondolkodtató, hogy vajon globálisan mennyi energia folyik el ezekre a reklámokra. Míg régen egy oldal látogatásakor mindenki egyöntetűen ugyanazokkal a hirdetésekkel szembesült az online felületeken, mára ez teljesen megváltozott.
Nem titok, hogy a vállalatok számos különböző forrásból gyűjtenek adatokat rólunk a vásárlásra, fogyasztásra felhívó célirányos hirdetéseikhez, de kevesen látnak ténylegesen bele a színfalak mögött zajló folyamatokba. Kutatók egy csoportja most először vizsgálta az online reklámágazat karbonlábnyomát.
A jelentést készítő csoport a Big Tech, vagyis a a nagy technológiai vállalatok köre (Meta, Amazon, Microsoft... stb.) által üzemeltetett izlandi szerverparkok vizsgálata után megállapította, hogy ezek felelősek a globális szén-dioxid kibocsátás 2-3,9 százalékáért. Becslések szerint a Föld teljes energiafogyasztásának 1 százalékát csak az online hirdetések kiszolgálására használja fel az iparág.
A Global Action Plan nevű környezetvédelmi szervezet szerint ennek az 1 százaléknak a nagy része a színfalak mögött zajló bonyolult és felesleges aukciós rendszer működtetése miatt kerül felhasználásra. Minden kattintással egy olyan valós idejű procedúrát, vagyis RTB-t (real-time bidding) indítunk el, melynek keretében a hirdetők versengnek a megjelenésért. Európában és az Egyesült Államokban 178 billió RTB zajlik le évente, melynek keretében 200 terrawattóra energiát használnak fel, ami egy közepes méretű ország éves energiafogyasztásának felel meg.
A helyzetet tovább súlyosbítja a reklám eredeti rendeltetése, hogy szükségtelen dolgok vásárlására és felesleges fogyasztásra buzdít. Természetesen az online reklámozás messze nem a Big Tech környezetre gyakorolt hatásának teljes mértéke. A jelentés azt vizsgálja, hogy ugyanazok az algoritmusok, amelyek megfigyelik, és célzott reklámokkal látják el az internetezőket, nagyban érdekeltek a dezinformációk terjedésében is. Ezekből már csak azért is profitálhatnak az ágazati szereplők, mert elvonják az internetezők figyelmét az éghajlatváltozásért felelős tevékenységekről, folyamatokról.
Eközben a Corporate Europe Observatory megállapította, hogy a technológiai szektor évente több mint 97 millió eurót költ lobbitevékenységekre, ezzel beelőzve a sokak által legerősebbnek gondolt gyógyszeripart is.