Hirdetés

Új életre kel a szemét ennek a férfinak a kezében

|

Komoly bizniszt épített rá, hogy a még használható hulladékoknak gazdát találjon.

"One man's trash is another man's treasure", azaz ami valakinek szemét, az másnak lehet, hogy kincs - tartja az angol közmondás. Ha valakire igaz ez, az a coloradói Damon Carson, aki már közel egy évtizede él mások hulladékából. Nem úgy, ahogy a szemétszállító cégek és nem is úgy, ahogy az újrahasznosítással foglalkozó vállalkozások. Carson célja ugyanis az, hogy az általa megszerzett, mások által leselejtezett, kidobott dolgok ne a szeméttelepen végezzék, hanem funkciójuk szerint - vagy épp teljsen más módon - hasznosuljanak.

A férfi - akiről a Popular Science magazin írt hosszú portrét - önmagát eleve takarékos embernek tartja, a ruháit turkálókból szerzi be, az autóját pedig használtan vette, annak ellenére, hogy saját bevallása szeirnt megengedhetné magának, hogy újat vásároljon, de nem érzi szükségét.

A nagy ötletre 2010-ben talált rá, amikor egy üzlethelyiségéhez bérelt fel egy szobafestőt. A festő munka közben csevegve megemlítette, hogy a leselejtezett kültéri óriásplakátokat nagyon szeretik a szobafestők, ugyanis az alapanyagot nagyon jól tudják használni munka közben, a bútorok letakarására. Carson érdeklődését felkeltette az információ és még azon a héten felhívott egy óriásplakátok kihelyezésével foglalkozó céget, hogy megkérdezze, mi lesz a leselejtezett plakátok sorsa. A telefonbeszélgetés azzal ért véget, hogy a férfi 140 dollárért, azaz szűk 45 ezer forintért megvásárolt 20 hirdetőtáblát, úgy, hogy fogalma sem volt, mihez kezd majd velük. Végül a Craigslist apróhirdetési oldallal próbálkozott, ami be is vált: a plakátok anyagaként használt hajlékony műanyagért főleg farmerek jelentkeztek, akik szénabálák letakarására vásárolták meg a reklámcég számára értéktelenné vált hulladékot.

Ezzel megszületett Carson új vállalkozása, a Repurposed Materials Inc., amelynek lényege, hogy olyan hulladékokat vásárol fel nagy mennyiségben, amelyeknek egy kis kreativitással új felhasználási módokat tud találni. A módszerét "kreatív újrahasznosításnak" nevezi, munkáján keresztül pedig elgondolkodtató betekintést lehet nyerni abba, hogy a világon mennyi, adott esetben még teljesen jól használható tárgy, alkatrész vagy épp alapanyag megy veszendőbe.

Az USA termeli a legtöbb, egy főre eső hulladékot a világon

mondta a lapnak Jenna Jambeck, a University of Georgia környezetmérnöki karának professzora. A számok őt igazolják: az amerikai körneyzetvédelmi ügynökség, az EPA statisztikái szerint 2018-ban az amerikai lakosság körülbelül 292,4 millió tonna szilárd hulladékot termelt, ami a szűk 330 milliós országra vetítve fejenként 2,2 kilogrammot jelent. Ez egyébként duplája az 1960-as értéknek, ráadásul ez csak a lakossági hulladék mennyisége, Jambeck szerint az ipari hulladék - beleértve a mezőgazdaságot is - jóval több, évente - óvatos becslés szerint - 7,6 milliárd tonnát tesz ki.

Itt jön a képbe Carson, aki rengeteg gyártótól vásárol fel, szinte bármit, amitől a cég szabadulni akar. Raktáraiban hegyekben állnak a műanyag dobozok, befőttesüvegek, de ennél egzotikusabb dolgok is, például nemrég vásárolt fel több mint 3,5 mázsányi kötelet, amelynek minden egyes darabja pontosan 85,1 centiméter hosszú. Ezeket egy olyan cégtől szerezte be, amely hűtőtáskákat gyártott, a kötéldarabokat a fogantyúk borításához használták.

Úgy gondolom, hogy valahol az Egyesült Államokban csak találok valakit, aki fel tudna használni 8000 darab 85 centis kötéldarabot

mondta Carson, felvázolva az üzleti modelljének a lényegét. Semmit sem hasznosít újra a szó klasszikus értelmében, azaz a megvásárolt hulladékban nem az újra feldolgozható alapanyagot, hanem a még hasznosítható használati tárgyat látja.

Mindegy, hogy milyen hulladék, ha még használható, Damon Carson megtalálja a módját, hogy ne a szeméttelepen végezze (Fotó: Unsplash/Jonathan Borba)

Mindegy, hogy milyen hulladék, ha még használható, Damon Carson megtalálja a módját, hogy ne a szeméttelepen végezze (Fotó: Unsplash/Jonathan Borba)

Ebből a megfontolásból vásárolt meg több mérföldnyi leselejtezett tűzoltófecskendőt is, amelyek már nem bírták a víz nyomását, viszont a hajótulajdonosok imádják, mert a kikötőkben remekül használható afféle ütközőnek, ami megakadályozza, hogy a drága hajók, yachtok odaverődjenek a mólóhoz. Felvásárolt egy csomó, utcaseprő gépeken használt "széthajtott" műanyag hengert, amelyeket szintén farmokon használnak, a jószág vakargatására.

Ha pedig a kedves olvasó azt gondolná, hogy csak néhány habókos gazda hajol le efféle olcsó termékekért, Carson többek között a CNN-t is alapító Ted Turnernek is adott el egy szállítmánnyal, Turner ugyanis az USA legnagyobb bölénytenyésztője. Hasonló okból vásárolt egy rakás régi szállítószalagot, a több méternyi gumiszőnyeg ugyanis ideális ballisztikus függönyként hasznosítható lőtereken - megakadályozva, hogy a céltáblákat átszakító lövedékek a falba fúródjanak, vagy visszapattanjanak onnan.

"A rendőrök, akik megvették a gumiszőnyeget, elmondták, hogy a lőtereken hagyományosan használt ballisztikus függönyök 0,125 hüvelyk (3,175 milliméter) vastag és 30 hüvelyk (76,2 centiméter) hosszú, darabja pedig 3 dollárba kerül míg a leselejtezett futószalag gumiszőnyege - amely már nem bírná el a funkció szerinti felhasználás terhelését - viszont 0,5 hüvelyk (12,7 milliméter) vastag, mindössze 1 dollár" - mutatott rá a különbségre Carson. "A rendőrök szerint ez jobban használható, mint az, amit kifejezetten ballisztikus függönynek gyártottak, ráadásul az enyém a harmadába kerül."

A "szemétmester" (waste master), ahogy többen nevezik, arra is rámutatott, hogy sokszor érdemes helyettesítő termékeket keresgélni, ugyanis gyakran a marketing áldozatává válunk vásárlás közben, és jóval többet fizetünk egyes termékekért, amit máshol a töredékéért meg lehetne vásárolni.

"Egyszer egy redőnyhöz kerestem megfelelő kötelet, egy lakberendezési áruházban az ablakos részlegen pedig meg is találtam: egy háromnegyed méteres darabért tíz dollárt kértek, mire átmentem oda, ahol a különféle spárgák, zsinórok sorakoztak, ahol az ugyanilyen kötelekből az azonos hosszúságú darab mindössze 4 dollárba került" - mutat rá Carson a marketing erejére. "Az emberek gyakran elfogadják, amit a csomagoláson állítanak: ebben az esetben sokan azt gondolják, hogy ha a drágább kötél kifejezetten a redőnyökhöz készült, akkor az biztos különleges technológiával készült. Pedig csak egy darab kötél, amit átraktak az ablakos részlegre és dupla áron adják."

Érdemes megnézni a Repurposed Materials Inc. weboldalát, ahol téynleg mindent megtalálni, az útlezárásokhoz használt betonelemektől a műfűszőnyegen át egészen a weirdSTUFF nevű kategóriáig, ahol aztán végképp elszabadul a kreatív újrahasznosítás. Talán csak az a nagyjából 15 tonna lejárt szavatosságú kristálycukor hinyzik, amelyet Carson egy sörfőzdétől vásárolt meg és végül egy méhészetnek értékesítette tovább, mivel, ahogy mondja "a méheket nem érdekelte, hogy lejárt a cukor szavatossága".

Jól tesszük, ha példát veszünk Damon Carsonról, ha nem is olyan értelemben, hogy vágjon mindenki hulladék-kereskedelembe, inkább abból a szempontból, hogy érdemes megfontolni, mit dobunk ki és mi az, aminek még egy kis gondolkodással mi magunk is megtalálhatjuk a másodlagos felhasználási lehetőségeti. Ha csak egy kicsivel tudjuk csökkenteni a háztartásunkban keletkező, kidobásra ítélt hulladék mennyiségét, már tettünk valamit a fenntartható jövőért.

Még van mit mesélnünk neked, minden érdekességet megtalálsz itt!

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb zöld hírekről! Engedélyezd az értesítéseket és az elsők között olvashatod a legfrissebb cikkeinket e-mobilitás, okosváros és okosotthon témákban (hogy a többiről ne is beszéljünk! :)