A klímaváltozásnak már biztosan lesznek olyan hatásai, amiket az emberiség nem tud elkerülni. Erre az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) figyelmeztetett még február végén. A világszervezet egy másik részlege azonban egy olyan, úgynevezett korai figyelmeztető (early warning) rendszer felállításán dolgozik, amely az egyre gyakoribbá váló extrém időjárási jelenségek (viharok, áradások, aszályok) érkezésére hívja fel a figyelmet, megkönnyítve ezzel a felkészülést, vagy evakuációt - írja a Euronews.
A szélsőséges időjárási események naponta több mint száz halálesetet okoznak (Fotó: Unsplash/Johannes Plenio)
A Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization - WMO) az ENSZ egyik különleges ügynökségeként 181 ország szakértőit tömöríti. Ez a testület vezeti majd a vészjelző rendszer felállítását. Erre azért is szükség van, mert a WMO legutóbbi jelentése szerint az elmúlt 50 évben az időjárással, klímával vagy például áradásokkal összefüggő természeti katasztrófák átlagosan napi (!) 115 halálesetért voltak közvetlenül felelősek.
Minden ember érdekében növelnünk kell az előrejelzések erejét és lehetőséget adni számukra, hogy cselekedjenek
- mondta keddi videoüzenetében António Guterres ENSZ-főtitkár.
Jelenleg a világ népességének nagyjából egyharmadát - főleg a fejlődő országokban és a klímaváltozás által kiemelten érintett szigetországokban - semmiféle korai figyelmeztető rendszer nem védi. Afrikában különösen gyászos a helyzet, a kontinens lakosságának 60 százaléka van kitéve az extrém időjárási jelenségeknek.
Ez elfogadhatatlan, különösen akkor, amikor a klímaváltozás negatív hatásai még rosszabbra fognak fordulni
- hangsúlyozta Guterres.
A klímaváltozás negatív hatásaihoz az ahhoz hozzájáruló gázok - például szén-dioxid és metán - emisszióját kellene radikálisan csökkenteni. A jelenlegi előrejelzések szerint azonban az évtized végére 14 százalékkal nő majd a globális kibocsátás, annak ellenére, hogy a világ kormányai tisztában vannak vele, hogy a 2015-ös Párizsi Klímaegyezmény értelmében legalább 45 százalékos csökkentésre lenne szükség, hogy az évszázad közepéig a felmelegedés ne haladja meg a másfél fokot. Ezzel kapcsolatban jó hír, hogy a jelenlegi ütemben haladva a nap-, és a szélenergia felhasználásával az energiaszektor képes lehet tartani ezt a célszámot.
Az emberiség már nem tudja elkerülni a klímaváltozás bizonyos hatásait, például az extrém időjárás okozta károkat (Fotó: NASA)
A figyelmeztető rendszerek jelenthetnek központi címekről kiküldött emaileket vagy szöveges üzeneteket, de rádióadásokat is, amelyben szélsőséges időjárási jelenségekre figyelmeztetik az adott területen élőket. A technológia fejlődése hozzájárult, hogy most már akár valós időben követni lehessen az időjárás alakulását. Ez óriási segítség lenne, mivel a WMO szerint már egy 24 órával korábban érkező előrejelzés is elég, hogy az extrém időjárás által okozott károkat 30 százalékkal csökkenteni lehessen.
Petteri Taalas professzor, a WMO főtitkára szerint a rendszer kialakításához globálisan körülbelül másfélmilliárd dolláros befektetésre lenne szükség, a károk kivédésével azonban ez az összeg tízszeresen térülne meg a jövőben.
A Meteorológiai Világszervezet az idén november 7-18 között Egyiptomban megrendezendő ENSZ Klímakonferencián (UNFCCC COP 27) mutatja be a rendszer kialakítására irányuló projektjét.