A megújuló energiahordozókkal sokat tehetünk a zöldebb, fenntarthatóbb életmódért, de mi lenne, ha a zöld energia ténylegesen a növényekből érkezne? Ezt a kérdést tehették fel az American Chemical Society (ACS) kutatói, akik most a fotoszintézis erejét felhasználva tudtak energiát kisajtolni pozsgásokból - írja a Euronews.
A hírcsatorna cikkében rámutat, hogy az élő szervezetekben a természetes biokémiai folyamatok elektronokat mozgatnak - ez a folyamat nem csak a növéyekben, az emberi és állati szervezetekben, de gombákban és baktériumokban is lejátszódik - ezt azonban akkor lehet hasznosítani, ha valamilyen módon "fel lehet fogni" ezt az áramot.
Az ACS kutatói ezt a fotoszintézis segítségével érték el.
A fotoszintézis során a fény indítja be az elektronok áramlását, a növényben található vízből - ennek eredménye oxigén és cukor lesz. Ez azt jelenti, hogy a fotoszintetizáló sejtek folyamatosan elektronáramlást generálnak, amelyet el lehet vonni és fel lehet használni egy külső áramkör, például egy napelem működtetésére
- áll az ACS által kiadott közleményben.
A kísérlet során az úgynevezett jégnövényt (corpuscularia lehmannii) használták, amelynek leveleibe vezetőket szúrtak. Bár az összes növényi sejt tartalmaz vizet, a pozsgások a legjobbak erre a célra, mert ezek a növényfajok a többihez képest jóval nagyobb mennyiségű vizet tárolnak.
A növény egyetlen levelén 0,28 volt feszültséget mértek - összehasonlításként egy átlagos autó indítóakkumulátora 12,6 voltos. Ez meglehetősen csekély mennyiség, kevesebb, mint egy ceruzaelem energiája, azonban a kutatók nem győztek hangsúlyozni, hogy több levél sorbakötésével növelhető a feszültség.
A növények előtérbe helyezése azért is rendkívül fontos, mert a szén-dioxid emissziók elleni harcban elengedhetetlen a gázt oxigénné és energiává alakító fotoszintézis szerepe. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC adatai szerint 2010 és 2019 között az üvegházhatást okozó gázok emissziója az emberiség történelmében a legmagasabb szintet érte el.