A klímaváltozás hatásait már az ISS nemzetközi űrállomás fedélzetéről is érzékelni lehet. Többek között erről is beszélt a CNN-nek adott interjújában a francia Thomas Pesquet űrhajós, aki tavaly hat hónapot töltött az ISS fedélzetén. Az asztronauta előtte 2016-ban járt az űrállomáson és azt mondta, szabad szemmel is könnyen látható, hogy a klímaváltozásnak milyen káros hatásai voltak a bolygóra: többek között az egyre jobban visszahúzódó gleccsereket és az egyre gyakrabb extrém időjárási jelenségeket tartotta a leginkább aggasztónak.
Az űrállomáson dolgozó űrhajósok jellemzően különféle kísérleteket, méréseket végeznek, ez nem volt másként Pesquet esetében sem, aki az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) jószolgálati nagyköveteként és az ISS fedélzetén is segítette a szervezet munkáját. A FAO többek között a mezőgazdasági innováció és a korszerűbb élelmiszer-termelés módszereit vizsgálja, amihez az űrállomás korlátozott erőforrásai ideális modellezési környezetet teremtenek.
Thomas Pesquet francia űrhajós az ISS nemzetközi űrállomás fedélzetén (Fotó: NASA)
"Amikor a Földön állunk, minden olyan hatalmasnak, végtelennek tűnik, hogy nehéz felfogni, mennyire korlátozottak a lehetőségeink" - mondta Thomas Pesquet. "Ha viszont fentről, a Földet teljes valójában láthatjuk, rögtön megértjük, hogy a kozmosz valóságos oázisában élünk. Körülöttünk nincs semmi, nincs élet, csak a feketeség és az üresség - kivéve ezt a kék golyót, amin mindent megtalálunk, ami az élethez szükséges. Ez a világ azonban rendkívül törékeny."
Az űrhajós rámutatott, hogy a klímaváltozás negatív hatásai közül több olyan is akad, amelyet az űrállomásról is érzékelni lehet, sőt, gyakran ehhez még különleges műszerekre, de még távcsőre sincs szükség.
"Az űrből az emberi működés több káros következménye is láthatóvá válik" - mutatott rá az űrhajós. "Ezek között akad olyan, ami a klímaváltozás hatása, de olyan is, ami simán csak a környezetszennyezés eredménye, például a légszennyezés vagy a folyókba ömlő káros anyagok.
Ami azonban a leglátványosabb, az a gleccserek zsugorodoása, amelyk évről-évre egyre jobban visszahúzódnak
- tette hozzá Pesquet, aki először 2016-2017 között dolgozhatott az ISS fedélzetén, legutóbb pedig tavaly térhetett vissza az űrállomásra.
Az űrhajós beszélt a rakétakilövések környezeti terheléséről is, elismerve, hogy egy-egy indítás valóban jelentős mennyiségű szén-dioxid kibocsátással jár, azonban rámutatott, hogy ez az ára a világűrben végezhető kísérleteknek és méréseknek, amelyek számtalan fontos fejlesztéshez és technológia megjelenéséhez járultak hozzá. Pesquet rámutatott, hogy a rakétaindítások környezeti terhelése azonban még így is elenyészó az autók, a repülők és más iparágak emisszióihoz képest.
Az asztronauta egy reménykeltő üzenettel búcsúzott az interjútól, miután megkérdezték tőle, hogy milyen reményei vannak a bolygó jövőjével kapcsolatban.
"Ha a helyes irányt követjük, nincs olyan, amire ne lennénk képesek" - mondta Pesquet. "Megépítettük ezt az elképesztő létesítményt az űrben, amelyet minden nap, békés együttműködésben használnak olyan országok, amelyek nem mindig voltak baráti viszonyban. Ha ezt a modelt le tudnánk hozni a Földre, és a környezet érdekében alkalmaznánk, elérhetjük a céljainkat. Megvan a kreativitásunk, megvan a technológiánk és megvan az akaratunk. Emiatt optimistán nézek a jövőbe. Ha egy űrállomást működtetni tudunk, a bolygót is meg tudjuk menteni."