Napjainkban egyre több szó esik a globális felmelegedésről, melynek egyik legfőbb kiváltó oka az üvegházhatású gázok kibocsátása a légkörbe. Ezek közül a legismertebb és leggyakoribb a szén-dioxid, de számos további légnemű anyag létezik, amelyek a légkörbe kerülve negatívan befolyásolják a klímaváltozást.
A szén-dioxid nem véletlenül az első számú üvegházhatású gáz a radarunkon. A légkörben természetesen jelen lévő, de a fosszilis tüzelőanyagok elégetése által felgyorsított gáz jelen ismereteink szerint a klímaválság legfőbb okozója. Elsődlegesen tehát ennek a kibocsátását kell drasztikusan csökkenteni, vagyis a kapcsolódó tevékenységeket visszafogni, illetve más alternatívákra cserélni, vannak azonban olyan gázok, amelyek kibocsátása szintén komoly problémákat okozhat belátható időn belül.
A kén-hexafluorid (SF6) egy színtelen, szagtalan gáz, amit világszerte nagy mennyiségben használnak elektromos eszközök gyártásához, ablakok hangszigeteléséhez és gépjárművek gumiabroncsának feltöltéséhez. Egy új tanulmány szerint 24 000-szer erősebb az üvegházhatása a szén-dioxidénál.
Bár lényegesen kevesebbet engedünk belőle a légkörbe több évtizedes viszonylatban démonizált társánál, a szén-dioxidnál, a kutatás készítői mégis arra figyelmeztetnek minket, hogy a növekvő villamosenergia szükséglet fokozhatja a problémás kibocsátásokat a jövőben. Ez biztosan növelni fogja az SF6 légköri koncentrációját, ami extrém hosszan, akár 800-3000 éven keresztül meg is marad.
Az üvegházhatású gázok globális felmelegedési potenciálja (GWP) nagyon eltérő lehet. Míg a leggyakoribb szén-dioxid reprezentálja az alapértéket, vagyis 1 a GWP-je, ugyanez az SF6 esetében 24 300. Többek között ezért elengedhetetlenül fontos a gáz kibocsátásának visszaszorítása, akár a teljes megszüntetése is.
2021-ben a Kínából származó SF6 kibocsátása elért egy olyan magas szintet, ami 125 millió tonna szén-dioxiddal egyenértékű. Ez az ország összes - közlekedésből, fűtésből és ipari tevékenységekből származó - károsanyagok-kibocsátásának az egy százalékát teszi ki.
Mivel Kína nem szerepel az 1990-es években az ENSZ éghajlat-változási egyezménye által összeállított iparosodott országok listáján, semmilyen egyezmény nem kötelezi az üvegházhatású anyagok kibocsátásának kezelésére, mérséklésére. Bár a megállapodásban érintett országok az elmúlt 30 évben sokat tettek az SF6 használatának visszafogásáért, Kína nélkül ez kevésnek bizonyulhat a jövőben.
A múlt hónapban európai országok életbe léptették az úgynevezett F-gázrendeletet, amely 2050-ig fokozatosan szüntetné meg az SF6 és a hozzá hasonlóan problematikus gázok használatát az iparban. Ez már egy felpuhított intézkedés, hiszen az eredeti tervek szerint ezt 2031-ig meglépték volna, de lobbicsoportok megakadályozták a szigorúbb változat elfogadását.
Ez az MIT-nek, a Fudan Egyetemnek, a Pekingi Egyetemnek, a Bristoli Egyetemnek és a Kínai Meteorológiai Igazgatóság Meteorológiai Megfigyelőközpontjának közös állásfoglalása szerint szinte ellehetetleníti a globális folyamatok lassítását, visszafordítását.