Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency - EEA) friss kutatásában rangsorolta a kontinens legzöldebb városait - írja a Smart Cities World. A lap információi szerint a felmérés élén a skandináv országok, valamint néhány balkáni és balti állam osztozik.
A kutatás során a városi parkok, erdők, az utcák mentén ültetett fák és a parkosított folyóparti területek alapján számolták ki a zöld és kék (azaz vízparti) infrastuktúra arányát az egyes településeken. Az EEA felméréséből kitűnik, hogy komoly egyenlőtlenségek vannak a hasonló területek hozzáférésében, amely társadalmi, gazdasági és demogárfiai hatásai is vannak, nem beszélve az egészségügyi hatásokról. A szervezet rámutat, hogy a városi zöld terek pozitív hatásai hatványozottan érvényesülnek a gyerekek fejlődése, illetve az idős emberek fizikai egészsége és mentális jóléte szempontjából.
A ljubljanai Tivoli park a város területének egyharmadát teszi ki (Fotó: visitljubljana.com)
Bár a lista meglehetősen vegyes, feltűnő, hogy az északi és nyugati országok városaiban jóval nagyobb a zöld területek aránya, mint Európa déli és keleti országaiban. Ennek ellenére, még a fejlettebb országokra is jellemző, hogy az igazán jó minőségű zöld terek jellemzően a magasabb gazdasági státuszú közösségek sajátjai. A felmérés rámutat, hogy az Egészségügyi Világszervezet, a WHO ajánlása szerint az lenne ideális,
ha minden városlakó legfeljebb 300 méterre lakna valamilyen zöld területtől, parktól, fasortól,
ez azonban városonként erősen eltérő lehet Európában.
Oslo a legzöldebb európai város, Budapest a középmezőnyben
A lista élén a norvég főváros, Oslo végzett,itt a legnagyobb a teljes zöld infrastuktúra aránya, és itt található a legtöbb fa is. Érdekesség, hogy az egyéb városi zöld terek arányát tekintve viszont Oslo a lista átlaga körül teljesít csupán, ami arra utal, hogy a norvégoknál a legtöbb a természetes zöld terek mérete az épített parkokkal szemben.
A képzeletbeli dobogó második fokára Zágráb került, amelynek zöld infrastuktúrája alig marad el Oslóétól, a fák mennyiségét tekintve viszont jelentős a lemaradása a norvég fővároshoz képest. A harmadik helyezett pedig Szlovénia fővárosa Ljubljana lett, ami abból a szempontból nem meglepő, hogy a város egyharmadát a Tivoli nevű, természetvédelmi területnek számító hatalmas park teszi ki.
Oslóban a legnagyobb a természetes zöld területek aránya (Fotó: visitoslo.com)
A negyedik helyen Helsinki végzett, a finn fővárost Vilnius, Madrid, Bern, Berlin követi, míg kilencedik lett a 2022 zöld fővárosának választott Tallinn. Az első tíz helyezett rangsorát a portugál főváros, Lisszabon zárja.
Az összesen 37 várost felsoroló listán Budapest a 21. helyen végzett, Prága után és Ankara előtt. A lista sereghajtója a máltai főváros, Valletta lett.