Bolygónk klímája folyamatosan átalakulóban van, aminek következményei, ha csak lassan is, de egyre inkább csökkentik a Földön az élhető területek kiterjedtségét. Egyre nagyobb területen tapasztalható vízhiány és szárazság világszerte, de van olyan térség is, ahol ennek épp az ellenkezője okoz komoly fejtörést. Ilyen például a Tibeti-fennsík is.
Nem véletlenül kapta a világ legnagyobb kiterjedésű és legmagasabban fekvő fennsíkja az "Ázsia víztornya" találó becenevet, hiszen a föld alatt lévő vízkészletek mellett több mint ezer tó található itt. Míg a világ számos területét szárazság sújtja, itt hamarosan a nagy mennyiségű víz okozhat komoly problémákat.
Mivel a térségben a víz folyékony és fagyott állapotban is megtalálható, így könnyen belátható, hogy a klímaváltozás hatásai évről évre billentik el a kényes egyensúlyt a folyékony víz javára. Mindeközben a gleccserek olvadása mellett a csapadék is egyre többször emeli meg az amúgy is magas vízállást.
Felfigyelt erre a jelenségre egy nemzetközi kutatócsoport is, akik egy szimulációs modellt dolgoztak ki az elkövetkező 76 évre. Számításaik szerint a 21. század végére akár 50 százalékkal is nőhet az itteni tavak felszíne, ami elképesztő méretű víztömeg-növekedést jelent. Ha csak a most legnagyobbnak számító tavat vizsgáljuk, ez 800 négyzetkilométernyi felületnövekedést és 66 milliárd liternyi víztöbbletet eredményez.
Ha ez valóban bekövetkezik, az félezer települést, és körülbelül tízezer négyzetkilométernyi szántót, erdőt és rétet fog leradírozni a térképről a térségben. A kapcsolódó kutatás egyébként nem csak a területveszteséget jelöli meg problémaként, hanem az ehhez kapcsolódó gazdasági károkat is. Egy átlagos társadalomban ez a jelenség nagyjából 7 milliárd dollárnyi veszteséggel járhat.
Érdekesség, hogy míg Kínának a sok víz okozhat komoly fejtörést, addig a világ nagy állóvízei folyamatosan zsugorodnak a felmelegedés okozta folyamatos, nagy arányú párolgás miatt. A Virginiai Egyetem kutatása szerint az elmúlt 35 év során globálisan nagy tavak vizének fele eltűnt, és évente további 22 gigatonnányi víz párolog el. Ezen pedig az emberi tevékenységek - a növekvő fogyasztás, az ipar, a mezőgazdaság és a vízenergia - csak még tovább rontanak.