Algát az asztalra, a fenntarthatóság nevében!

|

Távol-keleti konyhák rajongói előnyben.

Hirdetés

A klímaváltozás hatásai ellen sok szakértő szerint azzal is igen hatékonyan lehet küzdeni, ha csökkentjük a húsfogyasztásunkat, ez azonban még kevés az üdvösséghez. A mezőgazdasági termelésnek is rendkívül jelentős a környezeti terhelése, ezért olyan megoldások után kell néznünk, mint a fehérjében kifejezetten gazdag rovarok fogyasztása - amitől nem kell megijedni, nem egészben kell elropogtatni a tücsköt-bogarat, hanem például tészta formájában, amiről nem is biztos, hogy meg tudjuk mondani, miből készült.

Az algafajoknak csak egy töredékét ismerjük, ezek többsége alkalmas az emberi fogyasztásra (Fotó: UNESCO)

Az algafajoknak csak egy töredékét ismerjük, ezek többsége alkalmas az emberi fogyasztásra (Fotó: UNESCO)

A globális túlhalászás a bolygó halállományát is komolyan megtizedelte, ezért a vizeinkben is alaposabban körül kell nézni, ha valami ehetőt keresnénk. A jó hír, hogy a világ tengereiben és óceánjaiban hatalmas mennyiségű alga tenyészik, amelyek elfogyasztása csak egy a sokrétű felhasználásuk közül. Akadnak olyan algák is ugyanis, amelyek például olajszennyezések felszámolására alkalmasak, míg másokból bioüzemanyag készíthető.

Most azonban koncentráljunk az ehető algákra, mivel több szakértő is egyetért abban, hogy a jövő egyik fontos élelmiszer-alapanyagáról van szó.

"Azt már megtanulta az emberiség, hogy a szárazföldön termő zöldségeket megegyük, azonban még nem ismertük fel, hogy a tengerek zöldségei, az algák is alkalmasak lehetnek ugyanerre a célra" - mutatott rá a brit Independetnek nyilatkozva Patricia Harvey, a University of Greenwich biokémia professzora.

A keleti, különösen a japán konyha rajongói már találkozhattak ehető algákkal: a nori nevű algalapokat gyakran a szusi készítésénél használják, de bizonyos tengeri hínárfajták is megjelennek a japán konyhában például leves formájában. Patricia Harvey szerint azonban ennél jóval nagyobb potenciál rejlik az algák fogyasztásában.

"Tudjuk, hogy 2050-re jelentősen meg fog nőni a bolygó lakossága, vagyis sokkal több embert kell majd etetnünk" - mutatott rá a szakember. "Azt is tudjuk, hogy a mezőgazdaság a szárazföldön nagyon komolyan terheli a környezetet, ha pedig így folytatjuk, teljesen tönkretesszük a biológiai sokféleséget. A Föld felszínének nagyjából 70 százalékát borítja víz, ha pedig kizárólag az ebben úszkáló halakat fogyasztjuk, az óceánokat is ugyanúgy tönkre fogjuk tenni. Ezért is rendkívül fontos, hogy felhívjuk az emberek figyelmét az algák fogyasztására, hogy fenntartható módon tudjunk táplálékot szerezni az óceánokból és több embernek juthasson étel az asztalára."

Mivel az algákról elsőre a legtöbb ember leginkább a mocsaras vizekre gondola, fontos megjegyezni, hogy az algák ízvilága teljesen más, mint elsőre gondolnánk. A legtöbb algának rendkívül intenzív umami-íze van, ami az úgynevezett ötödik íz, amely önmagában kevéssé érzékelhető, más ételeknek azonban felerősíti az ízét. Emiatt főleg a sós ételekben lehet elképzelni, ízfokozóként, táplálékkiegészítőként, de egy kis kreativitással akár édességek ízvilágát is meg lehet bolondítani vele. Bizonyos változatai pedig akár salátaként, zöldségköret formájában is a tányérra kerülhetnek.

Az algák közvetlenül is fogyaszthatóak, de táplálékkiegészítő is készülhet belőlük (Fotó: Argonne National Laboratory)

Az algák közvetlenül is fogyaszthatóak, de táplálékkiegészítő is készülhet belőlük (Fotó: Argonne National Laboratory)

"Sokak számára az alga a vízparton szétkenődő nyálkás trutymó, így ezen a téren komoly személetformálásra is szükség lesz" - mutatott rá Harvey.

A szakember kollégáival többféle algát is vizsgál, ezek között szerepel a Dunaliella nevű, sós tavakban megélő algafajta, amelynek a professzor szerint illatos virágokra emlékeztető ízvilága van. Harvey egyébként azt is elérte, hogy a Dunaliella algából készülő élelmiszerek néhány éven belül megjelenhetnek a brit áruházak polcain.

Körülbelül 80-100 ezer algafaj létezik, ebből a tudomány körülbelül 200-at ismer, az emberiség pedig úgy 70-et kóstolt meg közülük

- tette hozzá Harvey.

"A különféle algafajoknak egyébként különböző pozitív egészséügyi hatásai vannak. A Dunaliella például táplálkozási szempontból kifejezetten egészséges, tele van az A-vitamin előállításához szükséges provitaminnal és omega-3 zsírsavakkal is. Utóbbit a legtöbben a halas ételek kapcsán ismerik, pedig már a halakba is az algákból kerül, vagyis az algák fogyasztásával még nagyobb mennyiséghez juthatunk hozzá. Más fajtáknak rendkívül magas a fehérjetartalma, akad olyan, amelyben ez az arány a 70 százalékot is eléri."

Az algákat a feljebb említett felhasználási módokon túl akár táplálékkiegészítőként, kapszula formájában is fogyaszthatjuk, de akár egészséges turmixok alapanyagaként is.

A széleskörű felhasználásnak egyelőre jogi gátjai is vannak, Európában ugyanis sok algafajtát egyelőre nem ismernek el élelmiszerként. A Dunaliellát sem, holott azt Japánban és az Egyesült Államokban már évszázadok óta fogyasztják.

Még van mit mesélnünk neked, minden érdekességet megtalálsz itt!

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb zöld hírekről! Engedélyezd az értesítéseket és az elsők között olvashatod a legfrissebb cikkeinket e-mobilitás, okosváros és okosotthon témákban (hogy a többiről ne is beszéljünk! :)