Még május végén publikálta legfrissebb jelentését a PAN Europe (Pesticide Action Network) fogyasztóvédő szervezet, amely szerint az Európai Unióban kapható zöldségek és gyümölcsök közel felén azonosíthatóak különféle rovarirtó szerek maradványai - gyakran az egészségügyi határértékeket meghaladó mennyiségben. Legalább ennyire aggasztó, hogy a 2011 és 2019 között időszakban 53 százalékkal (!) növekedett a különféle vegyi anyagokkal szennyezett termények mértéke.
Ezen a problémán segíthet a svéd Karolinska Institutet kutatóinak új fejlesztése: egy aprócska szenzor, amely néhány perc alatt képes megállapítani, ha egy gyümölcsön megtalálhatóak valamilyen rovarirtó szer molekulái - írja a Phys.org.
Aggasztó statisztika: 8 év alatt 53 százalékkal nőtt Európában a rovarirtók használata
(Fotó: Unsplash/Karoline Stk)
A lap információi szerint az egyelőre csak prototípus formájában létező eszközben ezüst nanorészecskék segítségével észlelik a rovarirtó vegyszerek jelenlétét. A kutatók remélik, hogy a nanoszenzor a jövőben fogyasztás előtt fontos információkat szolgáltathat a gyümölcsök és zöldségek vegyszerezéséről.
A legfrissebb kutatások szerint akár az Európai Unióban árult gyümölcs fele is olyan mértékben tartalmazhat rovarirtó-maradványokat, ami már káros lehet az emberi egészségre. A jelenlegi technológiák, amelyekkel ezt érzékelni lehetne sajnos nagyon költségesek vagy bonyolult gyártási folyamatokat igényelnek. Az általunk kifejlesztett nanoszenzorok azonban olcsó és könnyen hozzáférhető alapanyagokból készülnek, segítségükkel pedig akár már az élelmiszerboltokban ellenőrizhető a vegyszerek jelenléte
- magyarázta Georgios Sotiriou, a Karolinska Institutet mikrobiológiai részlegének vezető kutatója.
Az eredetileg a XX. század hetvenes éveiben kifejlesztett úgynevezett SERS (surface-enhanced Raman scattering) módszerrel jelentősen felerősíthető a különféle biomolekulák jelenlétét érzékelő szenzorok érzékenysége. A technológiát korábban környezeti elemzésekre és különféle betegségek jelenlétét jelző, úgynevezett biomarkerek keresésére használták - alkalmazása azonban eddig túlságosan költségesnek számított az élelmiszerbiztonsági alkalmazások szempontjából.
A svéd kutatók egy már kipróbált eljárással - úgynevezett termikus szórással - vitték fel az ezüst nanorészecskéket egy üvegfelületre. Ennek segítségével, illetve egy spektrométer alkalmazásával tudták észlelni a különféle vegyületek molekuláinak jelenlétét. A szenzorok több kísérlet során is megbízhatóan teljesítettek, sőt, két és fél hónappal az első teszteket követően is ugyanazt az eredményt produkálták, mint kezdetben.
Ezután egy almát vontak be a világ legtöbb országában betiltott paration-etil nevű rovarirtóval. Az almáról vattapamacs segítségével vettek mintát, majd a szenzor segítségével igazolták a méreg jelenlétét.
A szenzorunk 5 perc alatt kimutatta a rovarirtó jelenlétét, anélkül, hogy magát a gyümölcsöt meg kellett volna semmisítennk. Bár a kezdeti eredményeket még egy nagyobb mintán is igazolni kell, a prototípus alkalmasnak tűnik a gyakorlati alkalmazásra: az élelmiszerek biztonságának a fogyasztás előtt történő igazolására.
- tette hozzá Haipeng Li, a kutatás másik vezetője.
Ahogy korábban írtuk, mezőgazdaság jövőjét egyértelműen a városi mezőgazdaság és a vertikális farmok jelentik, ahol egyáltalán nincs szükség rovarirtó szerek alkalmazására.