Hirdetés

Valós rezsicsökkentést hozhat egy új lakástípus

|

A trend ráadásul óriási hasznot hajthat az ukrajnai háború által érintett európai gazdaságoknak.

Hirdetés

Egyértelmű társadalmi, gazdasági és környezeti előnyöket jelent, ha 2050-re Európa áttér a kibocsátásmentes lakások építésére - állapítja meg a Cambridge Econometrics új tanulmánya. Ez nemcsak a lakástulajdonosok fűtési költségeit csökkenti, de jelentős haszonnal jár az ukrajnai háború által súlyosan érintett európai gazdaságok - így a magyar - számára is. A kutatócég arra is felhívta a figyelmet: a megújuló energia akkor lesz olcsóbb, mint a fosszilis, ha széles körben elterjed, amihez viszont állami támogatás szükséges.

A European Climate Foundation megbízásából a Cambridge Econometrics által elvégzett kutatás szerint az energiahatékonysági intézkedések hosszú távon - az energiafüggőség csökkenésétől kezdve a lakosság fűtési költségeinek mérséklésén keresztül a GDP növekedéséig - nemcsak Európában, de Magyarországon is több szempontból is számos kedvező hatással járnának.

A kibocsátásmentes lakások segíthetnek enyhíteni Európa energiafüggőségét (Fotó: Unsplash/Feri & Tasos)
A kibocsátásmentes lakások segíthetnek enyhíteni Európa energiafüggőségét (Fotó: Unsplash/Feri & Tasos)

A kibocsátásmentes lakások segíthetnek enyhíteni Európa energiafüggőségét
(Fotó: Unsplash/Feri & Tasos)

A fűtési technológiák megváltoztatása csökkenti a fosszilis tüzelőanyagok iránti keresletet, így Európa minimalizálhatja függőségét a blokkon kívüli - különösen az Oroszországból származó - nyersanyagoktól, elsősorban a gáztól. A gázimport csökkentése révén javul az európai országok kereskedelmi mérlege, hiszen a villamos energia iránti keresletnövekedés szinte teljes egészében Európán belül jelentkezik. Az energetikai felújítások arányának növelésével és a hőellátás villamosításával Európa 2030-ig 15 milliárd euróval, 2050-ig pedig 43 milliárd euróval csökkenthetné a gázimportra fordított éves kiadásait.

Hirdetés

Az európai lakóépület-építési ágazatban az áttérés a szén-dioxid-mentes működésre a felújítások révén növeli a gazdasági teljesítményt és a foglalkoztatást, ami különösen fontos tényező az ukrajnai háború által negatívan érintett európai gazdaságok számára. Az átállás 2030-2050 között önmagában 0,7-1%-kal növelhetné a GDP-t Európában. A munkahelyek száma 2050-ig mintegy 1,2 millióval növekedne, elsősorban az építőiparban és az energiaszektorban - az épületállomány felújításához és a fűtés hőszivattyús villamosításához kapcsolódóan -, ami további 0,5%-kal növelné a GDP-t.

A fogyasztók és a lakástulajdonosok számára az átállás egyértelmű előnye a fűtésre fordított kiadások csökkenése, ami a jelenlegi magas energiaárak miatt különösen fontos. A hőszivattyú és a napkollektoros hőtermelés versenyképesen kiépíthető, hiszen a beruházás csökkenti az energiára fordított költségeket. A megújuló energia csak addig drágább, mint a fosszilis, amíg elegendően nem kezdik el használni. A széles körű elterjedéshez viszont állami támogatás szükséges

- mondta Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának ügyvezető igazgatója.

Az átalakítás hozzájárul a nettó nulla kibocsátású lakossági fűtéshez, ami az egész kontinensen javítaná a városok levegőminőségét. Emellett segít elérni a globális kibocsátáscsökkentési célokat is, ami kulcsfontosságú lehet abban, hogy 2050-re Európa lehessen az első klímasemleges kontinens.

A klímasemlegesség eléréséhez elengedhetetlen lesz az energiahatékonyság fejlesztése (Fotó: Unsplash/Erik McClean)
A klímasemlegesség eléréséhez elengedhetetlen lesz az energiahatékonyság fejlesztése (Fotó: Unsplash/Erik McClean)

A klímasemlegesség eléréséhez elengedhetetlen lesz az energiahatékonyság fejlesztése
(Fotó: Unsplash/Erik McClean)

Jelenleg az EU energiafogyasztásának 40 százalékáért az épületek felelősek - és ez a szám azonnali intézkedések nélkül valószínűleg tovább fog nőni -, a végső energiafogyasztásból a háztartások részesedése pedig 28 százalék. Magyarországon ez 2020-ban 34 százalék volt, azaz az európai lakóingatlanállomány átlagosan korszerűbb, mint a magyar. Az utóbbi harminc évben a felújítási ráta éves értéke itthon mindössze egyszer haladta meg az 1 százalékot, az elmúlt tíz évben pedig a fél százalékot is csak egyszer érte el - a korszerűsítés mellett ez önmagában is indokolja a felújításokat.

Eredményeink is alátámasztják, hogy a legjobb megközelítés az energiafogyasztás csökkenéséhez vezető hatékonyságnövelés. A döntéshozóknak egyszerre kell az ellátásbiztonság, a klímavédelem és a megfizethető energiafogyasztás szempontjaira is gondolni. Most az egyik legfontosabb feladat az átmenethez szükséges szakpolitikák kidolgozása lenne, és ez különösen igaz a több területen is hasznot jelentő, kedvezőtlen hatásokkal nem járó lépésekre. Az uniós és a magyar lakóépületállomány energiahatékonyságának javítása éppen ilyen

- tette hozzá Fazekas Dóra.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb zöld hírekről! Engedélyezd az értesítéseket és az elsők között olvashatod a legfrissebb cikkeinket e-mobilitás, okosváros és okosotthon témákban (hogy a többiről ne is beszéljünk! :)