Egyre több okosotthon épül - vagy úgynevezett smart-ready home, ami annyit jelent, hogy az ingatlanban megvan a leendő okosotthon előkészítése. Maga a fogalom egyébként sok mindent lefed, van is kavarodás ezzel kapcsolatban, többek között ezeket a fogalomzavarokat is szeretnénk eloszlatni a Zöld Pálya cikkeivel. Most azonban nem az okosotthonokról lesz szó, hanem az ingatlanok létrehozásának folyamatáról, vagyis az építkezésről. A technológia fejlődését ugyanis az építőipari cégek sem hagyhatják figyelmen kívül, ha nem akarnak lemaradni a versenytársaiktól. Lássuk, milyen lehetőségeket tartogatnak a legújabb fejlesztések!
Az okos építkezések előretörésében jelentős szerepet játszik a koronavírus-világjárvány, amelynek eredményeként rengeteg építési projekt leállt vagy be is dőlt. Az IoT Evolution információi szerint a kivitelező cégek közel 40 százalékának kellett alkalmazottakat elbocsátania a covid miatt kieső bevételek eredményeként. Az ilyen és ehhez hasonló veszteségek mérséklése vagy kompenzálása érdekében pedig sok cégnek kell felpörgetnie a tempót, hogy minél hamarabb elkészüljenek a folyamatban lévő építkezésekkel. Ráadásul, az ingatlanok áremelkedése miatt egyre nagyobb az igény a megfizethető lakásokra, vagyis sok építtetőnek gyorsan és olcsón kell dolgoznia, így kulcsfontosságúvá válik a hatékonyság is.
Ahhoz azonban, hogy a szakemberhiányon és a gazdasági kihívásokon felül tudjanak kerekedni, digitális technológiákat kell bevetniük. Ilyen például a mesterséges intelligencia által támogatott tervezés, az automatizálás és robotizáció, illetve az adatalapú működésre való átállás.
Az okos építkezések a tervezéssel kezdődnek, ebben segíthet a mesterséges intelligencia és a big data módszerek, a sok számítást igénylő munkát ugyanis ezzel jelentősen fel lehet gyorsítani, ami több időt ad a kivitelezőknek a munkára, ezzel részben kompenzálhatják az emberhiányt.
Az olcsóbb lakások építésében az előre gyártott (prefab) elemek alkalmazása is segíthet, persze, itt most nem a házgyári panelekre kell gondolni, ma már egyre több építtető használ hasonló elemeket, amelyeket egy gyárban elkészítenek, majd az építkezés helyszínére szállítják és beépítik. Ezen a téren viszont óriási lehetőségek állnak a különféle technológiai megoldások előtt. Például az úgynevezett prediktív analitikai módszerek, amelyek hatékonyabbá tehetik a gyártást, a mindenkori igények figyelembevételével. Az ipari robotok bevetésével pedig szinte a teljes gyártási folyamat automatizálható, ami sokat segíthet abban, hogy az építkezések kiszámíthatóbb ütemben történjenek.
A nem várt költségek elkerülése most mindennél fontosabb az építőipar - és úgy általában a vállalkozások - számára, itt pedig egy mostanában egyre népszerűbbé váló trend körvonalai tűnnek fel. Az úgynevezett digitális ikrek a fizikai világban létező, működő rendszerek digitális modelljei, amelyek segítségével előre jelezhető, ha valahol probléma merülhet fel, vagy esedékessé válik a karbantartás. Létrehozható például egy üzemi gyártósor digitális ikre, de akár egy teljes épületé is, amelyen keresztül lehet figyelni, hogy mikor válik szükségessé például az energetikai rendszer korszerűsítése, a légkondicionálás karbantartása és egy sor további olyan lehetőség figyelése, amire egy elkészült épületnél vagy egyáltalán nincs lehetőség, vagy csak bonyolult és költséges módszerekkel lehetne kivitelezni.
Egy ház digitális ikrének létrehozása súlyos karbantartási költségeket takaríthat meg a kivitelezőnek és a ház leendő tulajdonosának is, arról nem beszélve, hogy az ingatlanosok így már az ingatlan megépítése előtt bemutathatják a jövőbeni lakóknak a ház működését.
Az építőipari cégeknek a világjárványt követően a jövőben sokkal nagyobb figyelmet kell fordítania a dolgozói egészségére és biztonságára is. Ez természetesen érinti a koronavírus elleni védekezéssel kapcsolatos módszereket, például a videohívásokat, amivel elejét lehet venni, hogy a kelleténél több embernek kelljen egyszerre egy helyen tartózkodnia. De érinti az építőmunkások fizikai egészségét is, hogy ne hajtsák túl magukat. Itt pedig a hordható okostechnológiáknak juthat komolyabb szerep: egy intelligens munkavédelmi sisak vagy egy okosóra például figyelheti a munkások szívritmusát és testhőmérsékletét, ha pedig azt érzékeli a szoftver, hogy az illető kezdi túlterhelni magát, figyelmeztetést küldhet, hogy itt az ideje a pihenőnek. A hasonló eszközökből származó adatok pedig az építésvezetők számára jelenthetnek fontos segítséget, mivel ezek alapján tudják majd tervezni a beosztásokat és az építkezés befejezéséhez szükséges embermennyiséget.
Az okos építkezéseken is szerephez juthatnak a drónok, amelyekkel az első kapavágás előtt szemrevételezni lehet a területet, feltárva esetleges kockázati tényezőket vagy különleges módszereket igénylő tájelemeket. A technológia fejlődésével pedig a legveszélyesebb feladatokat már önjáró vagy távirányítású robotok is elvégezhetik az emberek helyett.
Az építőipar komoly környezetszennyező, a globális szén-dioxid kibocsátás mintegy 39 százalékáért felelős, így ezen a téren is jelentős potenciál rejlik a zöld megoldásokban - például a fenntartható módon előállított zöld betonban. Erre már csak azért is szükség van, mert a tudatosabb vásárlóknak már nem elég, ha a leendő otthonuk környezetbarát, lehetőleg olyan cégektől is akarnak vásárolni, amelyek már az építkezés során is megtesznek mindent a környezeti ártalmak csökkentéséért. Itt megint csak a big data módszerek és a mesterséges intelligencia bevetése hozhatja közelebb a megoldást, ezek használatával ugyanis hatékonyan csökkenthető lehet az építkezések ökológiai lábnyoma. Már azzal komoly előrelépést lehetne elérni, ha a digitális eszközökkel lerövidülne az építkezés hossza, de az optimalizált folyamatokkal az energiafelhasználást is komolyan csökkenteni lehetne.
Az építőipar hagyományosan általában vonakodik bevezetni az új megoldásokat, azonban a fentiekben leírtak esetében nem nagyon lesz lehetőség a fontolva haladásra. Azok a cégek ugyanis, amelyek nem lesznek hajlandóak áldozni hasonló befektetésekre, lehet, hogy rövidebb távon jól járnak, de már középtávon komolyan lemaradhatnak a versenytársaikkal szemben.