Egyre több klímaválságot érintő vitában kerül a kritika kereszttüzébe a fapados légi közlekedés fenntarthatatlansága. A diszkont, vagy csúfnéven fapados légitársaságok a huszadik század végén indultak a nagy árverseny részeként. A "fapados" kifejezés az 1920-as évek harmadosztályú vasúti kocsijaira utal, ahol a fából készült ülőalkalmatosságnak nem volt semmilyen anyagborítása.
Rövid és középtávú utakra lehet ilyen olcsó járatokat találni. Természetesen az olcsóbb jegyárakat a többi szolgáltatás terhére tudják a társaságok biztosítani. Aki utazott már ilyen járaton, pontosan tudja, hogy mit jelent ez: zsúfolt sorok, kényelmetlen székek és mindenért külön fizetni kell. A társaságok árversenye a világjárványt megelőző években néha már elképesztően olcsó jegyárakat eredményezett, és most ismét kezd valamiféle visszarendeződés látszani.
A repülés annyira általános közlekedési móddá vált, hogy jelenleg a legtöbb helyre olcsóbb így utazni, mint vonattal. Ez szakértők szerint hosszútávon nem fenntartható, és egyre több olyan hangot hallani az európai politikusok, illetve véleményformálók részéről, hogy adót kellene kivetni az olcsó repjegyekre és a legtöbbet utazókra.
A téma egyik megmondóembere lett a közelmúltban a francia közlekedésügyi miniszter. Clément Beaune szerint véget kell vetni az aránytalanul olcsó jegyek időszakának, mert ezek nem tükrözik az okozott környezeti terhelést.
Azt biztosan lehet tudni, hogy a legtöbb probléma a sokat utazókkal van, hiszen egy kimutatás szerint Franciaországban az emberek 2%-a használja az összes járat felét, a britek 15 %-a a járatok 70%-át, és a hollandok 8%-a a repülők 42%-át. Sajnos arra azonban nincs garancia, hogy az ár emelésével ez a réteg kevesebbet fog repülni.
Az az elképzelés, hogy a vasúti közlekedés felé kell tolni a tömegeket, nem új keletű, de sok akadálya van annak, hogy igazán jól működjön. Az első és talán legnyomósabb ellenérv az ár. A legtöbb vonalon a jegyár átlagosan kétszerese a repülőjegyének. Az elmúlt évben a Greenpeace tanulmánya szerint 112 vonalból csak 12 volt olcsóbb az átlagos fapados jegyek árainál.
Idén Franciaországban tilalmat vezettek be azokra a belföldi járatokra, amik 2 és fél óránál rövidebb vonatozással ki lehet váltani. Klímaaktivisták szerint ez édeskevés ahhoz, hogy valódi változás lehessen majd a jövőben. Szerintük aminek tényleg lenne foganatja, az a vasúti közlekedés jelentősen olcsóbbá tétele, a törzsutas illeték bevezetése, és az átszállások számának minimálisra csökkentése.
Egyébként az első ebből Németországban megvalósult az úgynevezett klímabérlettel a tavalyi évben, aminek példáját hazánk is követte idén az ország- illetve a vármegyebérlet bevezetésével. Az, hogy a franciáknál lesznek-e további változások vagy a miniszter megelégszik a már bezsebelt rövidtávú politikai sikerekkel, egyelőre még nem látjuk.