Egy friss kutatás szerint a csúcsforgalomban araszolás közben belélegzett kipufogógázok már rövid idő alatt érzékelhető negatív hatást fejtenek ki az emberi agyműködésre - írja a Euronews.
Ez az első alkalom, amikor bizonyítékot találtak arra, hogy a légszennyezés beavatkozik az agyi idegpályák működésébe.
Évtizedeken át a kutatók úgy válték, hogy az agyunk védve van a légszennyezés káros hatásaitól. A mostani, világelső kutatás azonban bizonyítékot szolgáltatott a szennyezett levegő és az agyműködés összefüggéseire
- mutatott rá dr. Chris Carlsten, a University of British Columbia (UBC) légúti megbetegedésekkel foglalkozó részlegének vezetője.
A kutatók 25 önkéntes részvételével folytattak kísérleteket: az egészséges felnőtteknek rövid időn át dízelfüstöt, illetve tisztított levegőt kellett belélegezniük, laboratóriumi körülméynek között.
A vizsgálatok előtt és után fMRI készülékkel ellenőrizték az agyi aktivitásukat. Az fMRI az agyban zajló folyamatokra enged következtetni, azáltal, hogy az agyi vérkeringés változásait képes érzékelni.
A kutatók az úgynevezett agyi alapállapoti hálózatban (default mode network - DMN) érzékelhető eltéréseket figyelték. Ez egy több, egymással összeköttetésben álló agyi terület, amelynek kulcsszerepe van többek között a memória működésében.
Az fMRI eredmények kimutatták, hogy az önkénteseknél jelentős mértékben csökkent a DMN-ben megfigyelhető idegi kapcsolódások száma, már azután is, hogy az utcán mérhető mennyiségű dízelfüstöt lélegeztek be. A tiszta levegőt lélegző kontrollcsoportnál nem lehetett megfigyelni hasonlót.
Azt már tudjuk, hogy a DMN hasonló elváltozásai a kognitív képességek csökkenését eredményezik, illetve a depresszió egyik tüneteként is jelentkezhetnek, ezért rendkívül aggasztó látni, hogy a légszennyezés hasonló idegpályákat tesz tönkre
- tette hozzá dr. Jodie Garyluk, a University of Victoria pszichológia professzora.
Jó hír, hogy az elváltozások, a kutatók jelenlegi ismeretei szerint csak ideiglenesek, az önkéntesek agyműködése pedig röviddel a kísérlet után helyreállt. Ennek ellenére dr. Carlsten úgy véli, hogy a folyamatos kitettség esetén a hatások akár hosszú távon is fennmaradhatnak.
A szakember szerint ezért fontos, hogy mindenki tisztában legyen vele, hogy milyen minőségű levegőt lélegzik be és tegye meg a megfelelő lépéseket, hogy a lehető legkisebbre csökkentse a potenciálisan káros szennyezet levegő belélegzését. Ennek egyik módja az lehet, ha a dugóban ülve még nyáron sem húzzuk le az autó ablakát, de legalább ilyen fontos megbizonyosodni róla, hogy az autónk levegő és pollenszűrői is megfelelően működjenek. A kerékpárosoknak és gyalogosoknak pedig azt ajánlja, hogy keressék a kevésbé frekventált, kevésbé forgalmas útvonalakat.
A kutató arra is rámutatott, hogy a fenti negatív hatások mellett a légszennyezés más szempontból is problémát jelent.
A szennyezett levegőt ma már az emberi egészségre leselkedő legnagyobb fenyegetésként tartjuk számon és egyre inkább látjuk ennek negatív hatásait az emberi szervekre nézve. Úgy gondolom, hogy az agyi elváltozások esetén hasonló eredményt kapunk más jellegű szennyező anyagok, például egy erdőtűz füstjének belélegzése után. Rendkívül fontos, hogy az egészségügyi szakemberek és döntéshozók felismerjék ezt, mivel napjainkban egyre nagyobb számban diagnosztizálnak különféle neurokognitív elváltozásokat is
- figyelmeztett dr. Carlsten.