Hirdetés

Ezek a növények jelentik a reményt az egyre forrósodó világban

|

A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak a tartós hőhullámok, amelyek kikezdik a mezőgazdaság teljesítményét.

Az elmúlt napokban-hetekben izzasztó ízelítőt kaphattunk abból, mi vár az emberiségre az előttünk álló évtizedekben. A klímaváltozás eredményeként fokozatosan emelkedik az átlagos középhőmérséklet, ahogy a mostanihoz hasonló hőhullámok is egyre tovább tartanak és egyre melegebbek lesznek. Mindez katasztrofális hatással van a mezőgazdaságra, olyannyira, hogy a világ egyes helyein már nem is használják az aszály kifejezést, mivel az arra utal, hogy idővel helyreáll a természet rendje.

Amerikai és kínai kutatók azonban most olyan felfedezést tettek, amely már rövid távon is rendkívül fontos lehet az emberiség szempontjából - írja a Euronews. A kutatók ugyanis egy olyan módszert kísérleteztek ki, amely lehetővé teszi, hogy a növények túléljék az extrém hőséget. Ez jó hír, mivel a klímaváltozás, és annak következményei miatt világszerte egyre jobban csökken a megművelhető területek aránya, holott 2050-re minimum meg kellene duplázni a mostani élelmiszer-termelésünket, az egyre gyarapodó populáció miatt.

A hosszan tartó hőhullámok rendkívül káros hatással vannak a növényekre (Fotó: Unsplash/Renzo D'Souza)

A hosszan tartó hőhullámok rendkívül káros hatással vannak a növényekre
(Fotó: Unsplash/Renzo D'Souza)

A mezőgazdasági termények különösen érzékenyek a magas hőmérsékletre és a szárazságra. Ha ilyesminek vannak kitéve, idővel meggyengül a növények "immunrendszere" és sérülékenyebbé válnak a kártevő rovarokkal, illetve különféle kórokozókkal szemben. Egy-egy hőhullám jelentős mennyiségű termést pusztíthat el, ami komolyan veszélyeztetheti rengeteg ember élelmiszerbiztonságát. Jelenleg például Észak-Olaszországban a rizs-, és kukoricaültetvények kerültek veszélybe a szárazság és a kánikula miatt.

Az amerikai Yale, Berkeley és Duke egyetemek, valamint a University of California, illetve a kínai Huazhong Mezőgazdasági Egyetem kutatói most azt állítják, felfedezték a mechanizmust, amely hőség hatására tönkreteszi a növények természetes védekezőképességét. Ehhez egy, a mustárfélék családjába növénnyel, a lúdfűvel (arabidopsis thaliana) kezdtek kísérletezni.

A kutatók a növények által védekezésre használt hormont, a szalicilsavat vizsgálták meg: ha egy növényt kórokozók vagy kártevők fenyegetnek, a levelek szalicilsav-tartalma akár hétszeresére is megnőhet. Ez részben erősíti a növény immunrendszerét, másfelől segít távol tartani a kártevőket. Magasabb hőmérsékleten azonban a növények nem képesek maguktól megnövelni a szalicilsav-mennyiségét a levelekben, így védtelenné válnak a rovarokkal és kórokozókkal szemben. A tudósok arra is rámutattak, hogy ez már rövidebb ideig tartó hőség esetén is bekövetkezhet.

Ráadásul nem csak a mechanizmust fedezték fel, hanem megoldást is találtak rá, hogy elejét vegyék a szalicilsav-szint csökkenésének a hőmérséklet emelkedése során. Bár egyelőre ezt csak laboratóriumi körülmények között tudták elérni, ha sikerülne ezt átültetni a gyakorlatba, azaz a mezőgazdasági terményeknél sikerülne bevetni ezt a módszert, azzal komoly élelmiszerkríziseket lehetne megelőzni, a hőség által sújtott területeken.

A mezőgazdasági termények védelmével elkerülhetőek lenne a klímaváltozás miatti élelmiszerhiány (Fotó: Unsplash/Glenn Carstens-Peters)

A mezőgazdasági termények védelmével elkerülhetőek lenne a klímaváltozás miatti élelmiszerhiány (Fotó: Unsplash/Glenn Carstens-Peters)

Ehhez a növényekben található, úgynevezett fitokróm fotoreceptorok működését tanulmányozták. Ezek a sejtek a növények "belső hőmérőjeként" működnek, ezek jelzik a növénynek, ha tavasszal elkezdhet növekedni és virágozni.

A kutatók végül sikeresen azonosították azt a mesterkulcsként viselkedő gént, amely a különféle hőmérséklet esetén ki-, illetve bekapcsolja a fitokróm sejteket. Végül egy olyan mutációt hoztak létre, amely folyamatosan működteti ezt a gént, így a növények még magasabb hőmérsékleten is képesek voltak a rovarok és kórokozók elleni védekezésre.

A kutatócsoport most más növényfajtákon - elsőként repcén - teszteli a módosított gének alkalmazási lehetőségét, a hírek szerint pozitív eredménnyel. Ha ezen túl vannak, a következő mérföldkő a paradicsom lehet, ha pedig kiderül, hogy ez a mechanizmus más növényfajoknál is megfigyelhető, van rá esély, hogy a tömegétkeztetésben fontos szerepet betöltő gabonafélék, a rizs és a kukorica is termeszthető legyen akár hosszan tartó hőhullámok idején is.

A kutatók szerint nincs arra utaló jel, hogy a génmódosítás bármilyen módon befolyásolná a növények ízét, vagy más módon bármilyen kockázatot jelentene a fogyasztásuk az emberek számára.

A most felfedezett módszer mellett a klímaváltozás okozta élelmiszerhiányra a vertikális farmok jelenthetik a másik lehetséges megoldást.

Még van mit mesélnünk neked, minden érdekességet megtalálsz itt!

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb zöld hírekről! Engedélyezd az értesítéseket és az elsők között olvashatod a legfrissebb cikkeinket e-mobilitás, okosváros és okosotthon témákban (hogy a többiről ne is beszéljünk! :)