Hirdetés

Műanyagzabáló kukacok menthetik meg a Földet

|

A nemrég felfedezett élőlények oldhatják meg a műanyaghulladék problémáját.

Hirdetés

Aki lelkiismeretesen használja a szelektív hulladékgyűjtőket, valószínűleg megdöbben, ha megtudja, hogy a világszerte kidobott műanyagnak milyen csekély hányadát hasznosítják valóban újra. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) idei jelentése szerint rendkívül gyászos a helyzet:

az összes kidobott műanyagnak csupán 9 (!) százalékát haszonsítják ismét.

Ezen az áldatlan helyzeten segíthet ausztrál kutatók új felfedezése - írja a Euronews. Egy, a tudomány által már ismert bogárfaj, a zophobas morio lárváiról van szó, amelyeket szuperféregnek vagy szuperkukacnak is szoktak nevezni. Ezeket főleg a házikedvencként tartott hüllők eledeleként ismerhettük eddig, most azonban kiderült, hogy a kukacok kizárólag polisztirol fogyasztásával is képesek életben maradni. Ebből az anyagból készültek régebben az eldobható kávéspoharak, de hungarocell néven is találkozhatunk vele, hőszigetelés formájában, vagy épp törékeny árucikkek csomagolásaként.

Világszerte nagyjából hatmilliárd tonna műanyag a szeméttelepeken várja a sorsát (Fotó: Unsplash/Volodymyr Hryshchenko)
Világszerte nagyjából hatmilliárd tonna műanyag a szeméttelepeken várja a sorsát (Fotó: Unsplash/Volodymyr Hryshchenko)

Világszerte nagyjából hatmilliárd tonna műanyag a szeméttelepeken várja a sorsát
(Fotó: Unsplash/Volodymyr Hryshchenko)

Az ausztrál tudósok három héten keresztül különféle táplálékot adtak a kukacoknak, így jöttek rá, hogy a polisztirolt a tápcsatornájukban élő baktériumok által termelt enzimek le tudják bontani, a férgek pedig tápanyagként képesek hasznosítani a bomlástermékeket. Sőt, a kísérlet során a polisztirollal etetett állatoknak növekedett is a testtömege, azaz nem csak épp, hogy életben maradtak, hanem még gyarapodtak is.

A kukacok afféle miniatűr újrahasznosító üzemként is működnek

- mutatott rá dr. Chris Rinke, a kutatás vezetője.

Hatmilliárd tonna műanyag a szeméttelepeken

A műanyaghulladék egyre komolyabb problémát okoz a világnak. A műanyagok XIX. századi felfedezése óta körülbelü tízmilliárd tonnányit gyártottak a különféle változataiból, azonban ebből mintegy hatmilliárd tonna a mai napig a világ szemétlerakóiban várja a sorsát. Ez elképesztő környezeti terhelést okoz, mivel a műanyagok lassanként elaprózódva bekerülnek az ökoszisztémákba is: az Imperial College London már 2015-ben arra figyelmeztetett, hogy a tengeri madarak 90 százalékának a szervezetében ott vannak a műanyagdarabkák.

Hirdetés

A műanyagevő kukacok jelenthetik a megoldást: a kutatók most arra keresik a választ, hogy az állatok tápcsatornájában termelődő enzimeket elő lehet-e állítani laboratóriumi körülmények között. Ha sikerül reprodukálni, az enzimek segítségével a műanyaghulladék egyszerűen feloldhatóvá válik.

Ha megvan a válasz, utána meg tudjuk nézni, mi kell hozzá, hogy akár ipari léptékben is működhessen a folyamat, akár egy újrahasznosító üzemben is

- mutatott rá Jiraui Sun, a kutatási anyag társszerzője.

A sikernek óriási jelentősége lenne, ugyanis az úgynevezett nem szálas adalékanyaggal töltött műanyagok tizedét a polisztirol teszi ki, így rengeteg hasonló hulladékot lehetne felszámolni a szintetikus enzimekkel.

A probléma ezzel sem oldódna meg teljesen, azonban így a végtermék már bioműanyagnak számít, amelynek lényegesen kisebb a karbonlábnyoma, mint a petrokémiai alapanyagokból - azaz fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával - készülő műanyagoknak, ráadásul gyorsabban bomlanak le a természetben.

További jó hír, hogy emellett más módszerekkel is próbálkoznak a műanyaghulladék felszámolására: kínai kutatók például lazacspermából, növényi olajok hozzáadásával készítettek környezetbarát műanyagot. Ezzel a módszerrel egy gélszerű anyag jön létre, amelyből fagyasztva szárítással (liofilizálással) vonják ki a vizet, ami szilárd tárgyak létrehozását teszi lehetővé.

Egy 2021-es kutatás során pedig E.coli baktériumokat használtak fel, hogy a műanyagot vanilinné - a vanília fő illatanyagává - tudták alakítani. Mivel vanilinből évente több mint 37 ezer tonna fogy világszerte, ez is jó módszer lehet a műanyaghulladék mennyiségének csökkentésére.

A legegyszerűbb módszernek az úgynevezett öko-téglák számítanak: ezek gyártásához PET-palackokat használnak fel, amelyeket így ugyan nem hasznosítanak újra, de építőanyagként mégsem a szeméttelepeken aszalódnak, tovább súlyosbítvfa a problémát. 2012-ben pedig a Yale egyetem kutatói fedeztek fel egy pestalotiopsis microspora nevű gombát, amely a poliuretánt tudja szerves alkotóelemekre bontani, mindezt ráadásul oxigén nélkül, ami azt jelenti, hogy a szeméttelepeken felhalmozott műanyagkupacok alján is ki tudják fejteni áldásos hatásukat.

Még van mit mesélnünk neked, minden érdekességet megtalálsz itt!

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb zöld hírekről! Engedélyezd az értesítéseket és az elsők között olvashatod a legfrissebb cikkeinket e-mobilitás, okosváros és okosotthon témákban (hogy a többiről ne is beszéljünk! :)