A 3D-nyomtatott betonhab jelentősen csökkenti az építkezések karbonlábnyomát

|

A betongyártás a világ egyik legjelentősebb szén-dioxid-forrása.

Hirdetés

Ahogy korábban megírtuk, az építkezések környezeti terhelését komolyan lehetne csökkenteni különféle okostechnológiák segítségével, ez azonban még nem oldja meg a betongyártás problémáját, amely a Világgazdasági Fórum információi szerint a világ egyik legjelentősebb szén-dioxid kibocsátója.

A 3D-nyomtatással létrehozott betonelemek sokkal kevesebb alapanyagot igényelnek, azonos teherbírással (Fotó: Unsplash/Florian Schmid)

A 3D-nyomtatással létrehozott betonelemek sokkal kevesebb alapanyagot igényelnek, azonos teherbírással (Fotó: Unsplash/Florian Schmid)

A szervezet weboldalán nemrég megjelent hír szerint azonban ez hamarosan megváltozhat, a svájci ETH Zürich műszaki egyetem kutatóinak sikerült kifejlesztenie egy olyan 3D-nyomtatási technológiát, amely könnyebb és jobban szigetelő betonelemek gyártását teszi lehetővé, akár 70 százalékkal kevesebb alapanyag felhasználásával.

Hirdetés

A FoamWork nevű megoldás lényege, hogy nem tömör betonlapokat hoznak létre, hanem egy speciális formájú betonhálót, amelynek a belsejét könnyű habszerű anyaggal töltik meg. A betonrács kialakítása lehetővé teszi, hogy a beton megőrizze teherbíró képességét, miközben jelentősen csökkenti annak tömegét.

Patrick Bedarf, az ETH Zürich kutatója rámutatott, hogy a betongyártás a globális szén-dioxid kibocsátás mintegy 7 százalékáért felelős, a könnyebb elemekkel ez csökkenthető lenne, ráadásul, a módszer alkalmazásával csökkenthetőek a szállítási költségek is.

A "tölteléknek" használt, ásványi anyagokból készülő habot egy autonóm robotkar formálja meg 3D-nyomtatás segítségével. A hab alapanyagaként széntüzelésű erőművekből származó hamut használnak fel, ami még fenntarthatóbbá teszi a módszert. A habot a későbbiekben könnyű újrahasznosítani új épületek felhúzása során.

Érdekesség, hogy a betonrács belső szerkezetéhez egy, a XX. század negyvenes éveiből származó módszert alkalmaztak, amelyet egy Pier Luigi Nervi nevű olasz építész dolgozott ki. A rácsháló lényege, hogy megőrizze a betonelem teherbírását, a minta azonban az egyes elemek felhasználásától függően módosítható.

Az építőipari szereplők számára nagyon fontos, hogy zöldebb megoldásokat találjanak, ugyanis a Globális Cement-, és Betonszövetség (Global Cement and Concrete Association - GCCA) 2050-re szeretné lenullázni a szén-dioxid kibocsátását.

Még van mit mesélnünk neked, minden érdekességet megtalálsz itt!

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb zöld hírekről! Engedélyezd az értesítéseket és az elsők között olvashatod a legfrissebb cikkeinket e-mobilitás, okosváros és okosotthon témákban (hogy a többiről ne is beszéljünk! :)