Hirdetés

Mennyi az esélye, hogy Csernobilban megismétlődjön a nukleáris katasztrófa?

|

Az elmúlt napokban aggasztó hírek érkeztek az orosz kézen lévő ukrajnai atomerőműről.

Hirdetés

Az ukrajnai háború miatt ismét reflektorfénybe került a csernobili atomerőmű, miután orosz csapatok foglalták el az erőmű környékét. Már akkor is riadalmat okozott, hogy az 1986-os katasztrófa után lezárt zónában hirtelen megugrott a sugárzás szintje - erről azonban kiderült, hogy valószínűleg csak a területen mozgó katonai járművek verték fel a radioaktív port.

Azóta már azt is tudjuk, hogy a megszálló csapatok leválasztották a csernobili erőművet az ukrán villamoshálózatról, ami aggasztó fejlemény. Dr. Aszódi Attila professzor Láncreakció című blogján írta meg, hogy ez miért jelent problémát. Az atomerőműveknek ugyanis folyamatos áramellátásra van szüksége, részben azért, mert az elhasznált nukleáris fűtőelemek a leszerelésüket követően is termelnek hőt, ezt pedig el kell vezetni, a túlhevülés elkerülése érdekében. Emellett, az erőművekben a biztonság miatt elengedhetetlen a különféle folyamatok mérése és megfigyelése, amit szintén csak elektronikus műszerekkel lehet végezni.

Sugárveszélyre figyelmeztető tábla a csernobili zónában (Fotó: Unsplash/Ilja Nedilko)

Sugárveszélyre figyelmeztető tábla a csernobili zónában (Fotó: Unsplash/Ilja Nedilko)

Az ukrajnai háború azonban nem csak a csernobili atomerőmű környezetét érinti, dr. Aszódi Attila professzor két nappal ezelőtti blogposztjában rámutatott, hogy az orosz csapatok a zaporizzsjai atomerőművet is elfoglalták, az ostrom során pedig kigyulladt az erőmű egyik épülete. Csak a szerencsén múlott, hogy ez csak egy oktatási épület volt, a reaktorokban nem esett kár. Ettől függetlenül a szakértő is megjegyezte, hogy az atomerőművek támadása - sőt, már az azzal való fenyegetés is - az ENSZ alapokmányának megsértését jelenti. A történtek kapcsán erősödő aggodalmak láttán pedig külön írásban részletezte, hogy mi a teendő, ha jelentős mennyiségű radioaktív anyag kibocsátásával járó esemény történne. Fontos megjegyezni, hogy ma már szerencsére nem ismétlődhet meg az 1986-os csernobili katasztrófa, mivel Ukrajnában ma már nem az akkor használt, úgynevezett RBMK reaktorok működnek, hanem a sokkal biztonságosabb VVER típusú reaktorok, amelyből nem tud sugárzó grafit kiszabadulni.

Hirdetés

A szakember rámutatott, hogy még egy szerencsétlen kimenetelű baleset vagy rakétatalálat sem tudna olyan szintű radioaktív kibocsátást okozni, mint ami Csernobilban megtörtént. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy az interneten terjedő riogató posztok ellenére felesleges jódtablettákat felhalmozni, és kifejezetten káros preventív jelleggel jódot szedni, ugyanis a jódtablettákra csak egy tényleges katasztrófa bekövetkezte előtt vagy után néhány órával van szükség, ugyanis csak ebben a szűk időablakban fejtik ki a hatásukat. Emiatt sugárzásmérő beszerzése sem indokolt, különösen, hogy a laikusok többsége nem tudja pontosan, hogy milyen értékek mit jelentenek. A szakértő ehelyett azt javasolja, hogy egy esetleges nukleáris baleset esetén az Országos Nukleárisbalesetelhárítási Rendszer (ONER) tájékoztatását kell követni.

Mi a helyzet az áram nélkül maradt csernobili erőművel?

Dr. Aszódi professzor mai posztjában azt is elemezte, hogy milyen hatása lehet a csernobili erőmű áramellátási problémájának. A március 9-i hírt, amely szerint az oroszok lekapcsolták az erőművet a villamos hálózatról, az ukránok közleménye követte, amely szerint az erőmű vészhelyzetekben használt dízel generátoraihoz körülbelül két napra elegendő az üzemanyag, ezért attól tartanak, hogy ezt követően jelentősen megugorhat a radioaktivitás mértéke a területen. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) azonban igyekezett csillapítani az aggodalmakat: közölték, hogy hónapokba is telhet, mire kritikussá válik a helyzet.

A modern atomreaktorokban nem következhet be egy, a csernobilihez hasonló katasztrófa (Fotó: Unsplash/Lukáš Lehotský)

A modern atomreaktorokban nem következhet be egy, a csernobilihez hasonló katasztrófa (Fotó: Unsplash/Lukáš Lehotský)

Dr. Aszódi Attila szerint ez hihetőnek tűnik, a csernobili használt fűtőelemek tárolója ugyanis körülbelül 2 hónapot is kibír aktív hűtés nélkül. Az úgynevezett ISF-1 berendezés egy óriási medence, amelyben 21 ezer, hétméteres üzemanyagkazettát tárolnak, nagy mennyiségű víz alatt. Egy-egy ilyen kazetta hőtermelése 50 wattnál is kevesebb, azonban ekkora számban már megawattos nagyságrendű hőt adhatnak le.

A szakember rámutatott, hogy több hétig is eltarthat, mire a fűtőelemeket borító víz hőmérséklete annyira felmelegszik, hogy intenzíven párologni kezdjen, és még több időt vehet igénybe, mire felforr. Az üzemanyag-kazetták hőmérséklete két hónap alatt érheti el a 300 Celsius fokot amikor már fennáll a burkolatsérülés veszélye.

Szerencsére az erőmű üzemeltetőinek több lehetősége is van beavatkozni, például mobil dízelgenerátorokkal pótolhatják a szükséges energiát a fűtőelemek hűtéséhez, de az elpárolgó vizet akár tűzoltófecskendőkkel is lehet pótolni.

Mi a lesz az atomenergiával, az ukrajnai háború fényében?

Az atomenergia a háború miatt került ismét reflektorfénybe, a csernobili és a zaporizzsjai erőműveknél zajló események pedig jó alapot szolgáltatnak a nukleáris energia ellenzői számára. Azonban, sajnos az a helyzet, hogy akárhonnan nézzük, atomerőművek nélkül nem fog menni az energiaszektor dekarbonizációja.

Az ENSZ Európai Szervezete (UNECE) 2018-ban rámutatott, hogy az atomenergia jelenleg megkerülhetetlen, ha az emissziómentes energiatermelésről van szó. A szervezet adatai szerint mintegy 450 atomerőmű működik világszerte, 30 országban, amelyek a világ teljes energiatermelésének 11 százalékát állítják elő.

Európa szabadulna az atomerőműveitől, de a fosszilis tüzelőanyagok kiszorításához szükség lesz az ilyen létesítményekre (Fotó: Unsplash/Nicolas Hippert)

Európa szabadulna az atomerőműveitől, de a fosszilis tüzelőanyagok kiszorításához szükség lesz az ilyen létesítményekre (Fotó: Unsplash/Nicolas Hippert)

Az atomenergia ugyanakkor a második legnagyobb energiaforrás, amelynek alacsony a karobnlábnyoma: 2015-ben a teljes, úgynevezett low-carbon energia 30 százaléka érkezett az atomerőművekből. Ez éves szinten 2 gigatonna, azaz kétmilliárd tonna szén-dioxid kibocsátást előz meg.

Az energiatermelés átalakításáról szóló párbeszéd nem teljes a nukleáris energia említése nélkül

- mondta 2018-ban Scott Foster, a UNECE fenntartható energia divíziójának igazgatója, a 2018 novemberében Kijevben tartott Ninth International Forum of Energy for Sustainable Development nemzetközi konferencián.

Az atomeenergia megosztja a világot, a fejlett országokban egyre inkább szabadulnának tőle: Németország például tavaly év végén leállította reaktorainak felét, év végére pedig végleg felhagynának az atomerőművek üzemeltetésével. Nagy kérdés, hogy az ukrajnai háború milyen hatással lesz ezekre a törekvésekre, de valószínűsíthető, hogy az orosz energiafüggőség mérséklése érdekében kénytelenek lesznek ezt a döntést felülvizsgálni.

Az amerikai energiaügyi minisztérium tavaly tavasszal tett közzé egy blogposztot a nukleáris energia fenntarthatóságáról, amelyben szintén rámutattak az atomenergia fenntartható mivoltára: az emissziómentes energiatermelés csak az Egyesült Államokban évente több mint 476 millió tonna szén-dioxid kibocsátását előzi meg, ami annak felel meg, mintha százmillió autó eltűnne az utakról - ez egyébként több, mint az összes többi tiszta energiaforrás által megspórolt emisszió.

A napenergia az egyik legfontosabb megújuló energiaforrás, amihez viszont óriási területre van szükség (Fotó: Unsplash/Sungrow EMEA)

A napenergia az egyik legfontosabb megújuló energiaforrás, amihez viszont óriási területre van szükség (Fotó: Unsplash/Sungrow EMEA)

Az atomenergia további előnye, hogy a napelem-, vagy szélerőmű-farmokhoz képest jóval kisebb terület elég egy-egy erőműnek. Egy atomerőmű körülbelül bő egy négyzetkilométeren elfér, míg egy szélfarmhoz 360-szor ekkora területre van szükség, napelemekből pedig 75-ször ekkora terület kell a gazdaságos működéshez - igaz, ez utóbbin egy kreatív megoldás segíthetne. Megfordítva is igaz: több mint hárommillió napelem-panelre vagy több mint 430 szélturbinára lenne szükség, hogy annyi energiát termeljenek, mint egy átlagos atomreaktor.

Az atomenergia a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest is jóval hatékonyabb: egyetlen, 2-3 centis urániumlapkából annyi energiát lehet előállítani, mint egy tonnányi szénből, 545 liter kőolajból, vagy 480 köbméter földgázból. Az IAEA szakértői pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy a kis-, és közepes méretű atomreaktorok jelenthetik a megoldást az alacsony karbonlábnyomú energia iránti egyre növekvő kereslet kielégítésére.

Még van mit mesélnünk neked, minden érdekességet megtalálsz itt!

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb zöld hírekről! Engedélyezd az értesítéseket és az elsők között olvashatod a legfrissebb cikkeinket e-mobilitás, okosváros és okosotthon témákban (hogy a többiről ne is beszéljünk! :)