Az Európai Unió tagállamai hétfőn fogadták el a zöld átállásnak azt a lényeges elemét, amely biztosíthatja az európai nap-és szélerőmű gyártók jövőbeni működését. Ez azért bír kiemelt jelentőséggel, mert vállalásunk szerint 2030-ra maguknak kellene legyártani az ehhez szükséges berendezések legalább 40 százalékát. Ily módon a kapcsolódó európai ipart megvédhetjük a kínai, illetve az amerikai versenytársakkal szemben.
Eseménydúsnak bizonyult a hét eleje ezen felül is az uniós energiaszektor háza táján, hiszen a tagállamok egy másik rendeletet is elfogadtak, ami a kapcsolódó ipar metánkibocsátását szabályozza a jövőben. Az utóbbi a Net Zero Industry Act (NZIA) nevet viseli, és célja hogy teret biztosítson az inverterek, szélturbinák és hőszivattyúk helyben történő gyártásához, legalább az igények 40 százalékáig. A rendelet várhatóan június végén, július elején lép életbe, miután bejárta a szükséges bürokratikus utat.
A megszavazott dokumentum azt az uniós direktívát hivatott kiszolgálni, melynek értelmében a tagállamoknak az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentésén túl, az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítésében, eszközök gyártásában is előrelépést kell elérniük azért, hogy e tekintetben is csökkenjen a közösség kínai kitettsége, ami leginkább a szükséges technológiák terén érhető tetten jelenleg.
Az elmúlt két évtized során mind Kína, mind pedig az Egyesült Államok olyan versenyelőnyre tett szert a tetemes állami támogatásoknak, programoknak köszönhetően, ami veszélyezteti piaci függetlenségünket az ágazatban. Egyes előrejelzések szerint a távol-keleti ország így is hamarosan a globális gyártási kapacitások 80 százalékát tudhatja majd magáénak, és az USA 369 milliárd dolláros támogatási programja is sok gyártót ösztönözhet arra, hogy áttelepüljenek a nagyobb haszon reményében.
Az EU célkitűzéseinek eléréséhez, miszerint 2030-ra a szükséges berendezések 40 százalékát helyben gyártanák le, és a térség piaci részesedése hogy 2040-re 15 százalékra emelkedjen, elkerülhetetlen a szükséges engedélyeztetési eljárások engedélyeztetése, és hogy ezek kiadása ne tartson tovább 6-9 hónapnál.
A rendelet értelmében az ügyben illetékes hatóságoknak nemcsak az árat kell figyelembe venniük a beszerzéssel kapcsolatos döntéseik során, hanem fenntarthatóság és rugalmasság szempontjából is muszáj mérlegelniük a döntéseiket. Ez a napenergia terén különösen nehézkes működést vetít előre, hiszen jelenleg a szükséges kapacitások nagyjából 3 százalékát tudjuk legyártani.
A metán kibocsátással kapcsolatos, szintén hétfőn elfogadott rendelet a Fit for 55 nevű csomag részeként jelent meg. Ez új követelményeket ír elő az ipari kibocsátások mérséklésével kapcsolatosan. Ennek értelmében a jövőben az EU-ba irányuló olaj-, gáz- és szénimportból származó metánkibocsátás átláthatóságát globális nyomkövető eszközök segítségével kell biztosítani.