Nem új keletű a vita, hogy melyik ország menyi üvegház hatású gázt bocsáthat ki ahhoz, hogy a klímakatasztrófa felé egy gyorsvonat sebességével haladó Föld lakossága túlélje az elkövetkező száz évet. A Kiotói és később a Párizsi Egyezmény jól közelítette meg a problémát, melyeknek voltak előremutató vállalásai, de a betartásuk, betartatásuk kezdettől fogva akadályokba ütközik.
Egy, az Amerikai Egyesült Államokban a közelmúltban napvilágot látott kutatás az ország leggazdagabb 10 százalékát teszi felelőssé az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40 százalékáért. Az egyértelmű aránytalanság már csak azért is problémás, mert a kevésbé tehetősek szenvednek legnagyobb mértékben a káros hatásoktól, míg a társadalom fent említett rétege élvezheti leginkább a kibocsátásból származó anyagi hasznokat.
A kutatók szerint az egyetlen valóban működő megoldás a jövedelemalapú szén-dioxid adó kivetése lehet. Ez segíthetne csökkenteni az éghajlati egyenlőtlenségeket és finanszírozhatná az égetően szükséges szén-dioxid mentesítési intézkedéseket. A tanulmány ötmillió magánszemélyt vizsgált annak megállapítása céljából, hogy fennáll-e kapcsolat a jövedelmi helyzet és a károsanyag kibocsátás mértéke között. A vizsgálat számos egyenlőtlenségre mutatott rá nemcsak pénzügyi, hanem társadalmi és faji tekintetben is. Az egyenlőtlenségek bizonyításán túl azok növekvő mértéke is felszínre bukkant.
Megdöbbentő az is, hogy a felső 10 százalék első tizede, vagyis a leggazdagabb 1 százalék felelős a kibocsátások 15-17 százalékáért. A "szuperkibocsátóknak" nevezett 43 200 amerikai háztartásról megállapították, hogy évente több mint 3000 tonna szén-dioxiddal terhelik a környezetet, bár ez sok esetben köthető valamilyen egyéb befektetéshez. Ezek közé tartoznak a pénzügy, az ingatlanügyek, a biztosítás, a gyártás, a bányászat és a kőfejtés.
A tanulmányt jegyző kutatók úgy vélik, az egyetlen működő megoldás a vagyonalapú szén-dioxid adó lehet, bár nem ők az elsők, akik ezt az ötletet felvetették. Mi több, az EU-ban szintén régóta folyó vita eredményeként hazánkban is született kormányrendelet a tárgyban idén július 17-én, ami megadóztatja a legnagyobb szén-dioxid kibocsátó cégeket.