Gondoljunk csak azokra a napokra, amikor szinte tavaszi átmenet nélkül berobban hirtelen a nyári meleg, milyen erős hatást gyakorol ez szervezetünkre. A tavaszi fáradtság eleve nem túl kényelmes állapot, de az erősebb kánikulával szervezetünk erősebb terhelésnek van kitéve, idegrendszerünk is máshogy fárad el, sokat izzadunk, könnyebben fáradunk, ez pedig kimerültséghez, ingerlékenységhez vezet, ami az éjszakai alvásra is negatív hatással van.
A Koppenhágai Egyetem nemrég lezajlott kutatása szerint a globális felmelegedés az éjszakai hőmérsékletet erőteljesebben növeli, ami sokak alvását nehezíti majd meg. Átlagosan így is 44 órát veszítünk évente alvásidőnkből (vagyis legalább 11 éjszaka 7 óránál kevesebbet töltünk regenerálódással, ami egészségügyi kockázatot jelent).
A kutatók 68 országból 47 ezer ember éjszakai pihenését monitorozták, állításuk szerint nincs jele annak, hogy az emberek képesek lennének alkalmazkodni a melegebb éjszakákhoz. Ennek jelentős egészségkárosító hatásai vannak, megnő a szívroham, a mentális problémák, a figyelemzavarok, balesetek, sérülések kockázata, csökken a teljesítő- és koncentrációs képesség, ezzel a munkahelyi hatékonyság is.
Ha egy egymilliós városban nem csökken 25 Celsius-fok alá a hőmérséklet napnyugta után, akkor legalább 46 ezer ember alvásideje csökken, ami a fenti problémákat erősíti, és ez csak statisztika, ami hosszabb távon jelentkező hatásokat még nem is mutatja.
Persze a legtöbben a légkondik segítségével maszkoljuk el ezeket a problémákat, de ezzel csak a problémákat kiváltó folyamatokat erősítjük tovább, a városi élet megkönnyítéséhez kreatívabb, zöld megoldásokra lenne szükség, a tanulmány arra figyelmezteti a döntéshozókat, hogy gondoskodniuk kell a városok, épületek meleg elleni védelméről, az egészségügyi kockázatok csökkentéséről, ugyanis az már világosan látszik, hogy az emberi szervezet még a melegebb éghajlaton (pl. Afrika, Közép-Amerika és a Közel-Kelet) élők esetében sem képes magától alkalmazkodni az emelkedő éjszakai hőmérséklethez.