Hajmeresztő mennyiségű élelmiszert pazarol az emberiség: a világon előállított összes étel harmada megy veszendőbe, ami ellen különféle módszerekkel igyekeznek küzdeni az országok - lásd szakértői elemzésünket a nemrég elfogadott magyar élelmiszer-beszolgáltatási törvénnyel kapcsolatban.
Japánban évente több mint hatmillió tonna élelmiszert dobnak ki, a szigetország ezzel a legkomolyabb pazarló az ázsiai régióban - írja a Reuters. Ez anyagi szempontból sem szerencsés: a világ harmadik legerősebb gazdaságának évente kétbillió jenbe azaz közel 6174 milliárd (!) forintba kerül a pazarlás. A japán kormány nemrég új törvényt is hozott, hogy 2030-ra valahogyan megfelezzék ezt a mennyiséget.
A mesterséges intelligencia és a gépi látás jelentős mértékben csökkentheti az élelmiszerpazarlást (Fotó:ComputerVizion)
A rendelkezés értelmében a japán cégeknek minél hamarabb megoldást kell találnia a problémára, ezért sok helyen a legmodernebb technológiákat hívják segítségül. A Lawson Inc. élelmiszerüzlet-lánc például az amerikai DataRobot nevű cég mesterséges intelligenciáit kezdte használni, amely megbecsüli, hogy a vállalat által gyártott szendvicsekből és rizsgolyókból mennyi marad a polcokon.
A Lawson ezzel a megoldással szeretné legalább 30 százalékkal csökkenteni a túltermelést, emellett, 2030-ra szeretné megfelezni az elpazarolt élelmiszer mennyiségét. Ezzel a cég költségvetése is jól jár majd, ugyanis jelenleg a bérek után az élelmiszer-hulladék kezelése jelenti a legkomolyabb költséget.
A főleg alkoholos italokról ismert Suntory Beverage & Food Ltd. a Fujitsu mesterséges intelligenciájának segítségével próbálja megállapítani, hogy a különféle folyadékokat tartalmazó palackjai megsérültek-e szállítás közben. Egészen eddig ezt a munkát emberek végezték, a mesterséges intelligencia és gépi látás segítségével azonban sokkal gyorsabban meg lehet majd állapítani, ha egy palack megsérült, ezért ki kell vonni a forgalomból. A módszertől azt reméli a Suntory, hogy 30-50 százalékkal csökkenteni tudja a visszaküldött termékek mennyiségét, ezáltal jelentősen csökkentve a pazarlást.
A digitális technológiák máshogyan is segítik az élelmiszer-hulladék visszaszorítását: a Kuradashi nevű e-kereskedelmi cég az élelmiszer-üzletekben megmaradó árukészletet értékesíti nyomott áron, mintegy 800 partnere révén. A szolgáltatás 2014-ben indult, azonban a tavaly kitört koronavírus-világjárvány hatására pörgött fel igazán a forgalmuk.
"Az eladásaink két és félszeresére nőttek az egy évvel korábbi szinthez képest, igaz, a koronavírus megjelenése óta megduplázódott a pazarlás mértéke is" - figyelmeztetett Szekito Tacuja, a Kuradashi alapítója. "A japánok általában nagyon válogatósak, mi azonban azzal győzzük meg a vásárlóinkat, hogy az általuk megvásárolt élelmiszerek egy részét jótékony célra is felajánlhatják, így más társadalmi problémákra is rá tudjuk irányítani a figyelmet."
A számok önmagukért beszélnek: a cégnek 2019-ben 80 ezer felhasználója volt, 2021-ben azonban már százezerrel többen vásárolták a lejárati időhöz közeledő élelmiszereket.
A japán IT-óriás, a NEC Corp olyan mesterséges intelligenciát fejleszt, amely az időjárási és naptári adatokat összevetve képes megbecsülni a várható keresletet bizonyos termékek iránt. A rendszer alkalmazásával a nagy üzletláncok és élelmiszergyártók 15-75 százalékkal tudták csökkenteni a költségeiket.
A NEC azt szeretné elérni, hogy a rendszerből érkező adatok segítségével olajozottabban működhessenek az ellátóláncok.
"A z élelmiszer-pazarlás csökkentése nem a végső célunk" - mondta Morita Rijoicsi a cég digitális integrációjáért felelős vezetője. "Szeretnénk más üzleti kihívásokra is választ adni, a költségcsökkentéstől a munkaerőhiányon át a logisztikáig."