Hirdetés

Hallottál már a lassú város koncepciójáról? Mutatjuk, miért lenne jó mindenhol bevezetni

|

Tévhit, hogy a gyorsabb tempóval időt takaríthatunk meg.

Hirdetés

A közhelyszótár vonatkozó oldalán a "rohanó világunk" szókapcsolat mellett bizonyára valami hasonló képi illusztrációt találnánk, mint ez itt:

Tévhit, hogy ha egy városban gyorsabban lehet közlekedni, akkor a lakóknak több ideje marad (Fotó: Scopio/Cameron Fowles)

Tévhit, hogy ha egy városban gyorsabban lehet közlekedni, akkor a lakóknak több ideje marad (Fotó: Scopio/Cameron Fowles)

A technológia fejlődésével párhuzamosan egyre többen költöztek be a városokba, sőt, ez a folyamat még ma is tart: az ENSZ adatai szerint az évszázad közepére már a bolygón élő összes ember 68 százaléka él majd városban. Emiatt egyre nagyobb lett a forgalom, egyre több az autó, és mivel a legtöbb város nem volt felkészülve a motorizáció ilyen mértékű növekedésére, egyre több lett a forgalmi dugó is. Amikor pedig sokat kell rostokolni a beállt utakon, mindenki idegesebbé és feszültebbé válik, hiszen így kevesebb időnk marad dolgozni vagy épp a szabadidőnket eltölteni.

Kézenfekvőnek tűnik a megoldás, hogy ha gyorsabban tesszük meg az utunkat, időt takarítunk meg. A valóság azonban úgy tűnik ennek ellentmond: több kutatás is arra jutott, hogy a gyorsabb városi közlekedés csak illúzió, ugyanis minél tempósabb közlekedést tesz lehetővé egy település úthálózata, annál több lesz az autó - ahogy korábban is írtuk: a több sáv nem csökkenti a torlódást, sőt - így hiába száguldhatnánk elméletben, ha a gyakorlatban továbbra is csak a dugóban ücsörgünk. Ráadásul, az ilyen jellegű fejlesztéseket ki is kell fizetni, aminek eredményeként a városlakóknak többet kell dolgoznia azért, hogy a gyorsabb közlekedés lehetőségét megteremtsék, ennek az előnyeit viszont már nem tudják kihasználni.

A lassabb forgalom eredményeként többen fognak sétálni, kerékpározni vagy a közösségi közlekedést igénybe venni (Fotó: Scopio/Nathaphat Suksanguan)

A lassabb forgalom eredményeként többen fognak sétálni, kerékpározni vagy a közösségi közlekedést igénybe venni (Fotó: Scopio/Nathaphat Suksanguan)

A gyorsaság emellett további negatív hatásokat is hoz: több lesz a sérülésekkel vagy halállal járó közlekedési baleset, nő a légszennyezés, csökken az emberek fizikai aktivitása és jelentősen megugaranak az infrastuktúra költségei, az energiaigények, hogy a környezeti terhelést ne is említsük.

Gyorsan nem megy? Akkor lassuljunk le!

Bár elsőre meglepő lehet, a lassabb életmód lehet a megoldás a fenti problémákra. Az élet más területein már megjelentek azok a mozgalmak, amelyek ellenzik a kapkodást: gondoljunk csak a 'slow food' jelenségre, de napjainkban egyre népszerűbbé válik a lassú turizmus (slow tourism), illetve a megfontoltabb gyereknevelés (slow parenting) is. Ezek mintájára mostanában kezdett el éledezni a lassú városok trendje, a Slow City koncepciója.

A lassú városokban javul az életszínvonal, csökken a légszennyezés és a balesetek száma is (Fotó: Scopio/Agnieszka Mykieta)

A lassú városokban javul az életszínvonal, csökken a légszennyezés és a balesetek száma is (Fotó: Scopio/Agnieszka Mykieta)

Éppen ezt a témát járja körül a University of New South Wales professzorának, Paul Tranternek és a Staffordshire University kutatójának, Rodney Tolley-nak a nemrég megjelent Slow Cities: COnquering our speed addiction for health and sustainability című könyve.

A két szakember rögtön a feje tetejére állítja a mobilitással kapcsolatos elképzeléseket. Ahelyett ugyanis, hogy arra koncentrálnának, milyen messzire lehet eljutni egy városban, adott idő alatt, inkább a hozzáférhetőséget helyezik az élet fókuszába, azaz, hogy mennyi mindent lehet elintézni ugyanazon idő alatt. Egy 2012-ben készült kutatás is az ő elméletüket támasztja alá. A University of Michigan és a University of Washington szakemberei ugyanis azt vizsgálták meg, hogy ha a sebességre és a mobilitásra fókuszálnak a várostervezők, ez ritkán hoz valós eredményeket, a fent is említett okok miatt. Ha viszont a hozzáférhetőségre, azaz arra, hogy a kisebb városközpontokban egymáshoz közel érhetőek el például a munkalehetőségek, boltok, oktatási intézmények és szórakozóhelyek, abból a városlakók csak profitálhatnak.

Ráadásul, ha egy városrészen adott a fenti lehetőségekhez való hozzáférés, nincs szükség a rohanásra, hiszen minden karnyújtásnyira van. Ennek hatására viszont egyre többen fognak sétálni, biciklizni, vagy tömegközlekedést használni, ami fenntarthatóbb és egészségesebb is.

A lassú város csökkenti a lakókat érő stresszhatásokat (Fotó:Scopio/Kentaro Watanabe)

A lassú város csökkenti a lakókat érő stresszhatásokat (Fotó:Scopio/Kentaro Watanabe)

A lassú városok koncepciójának három fő pillére van. Az első a közlekedés sebességének csökkentése - az úgynevezett Vision Zero elv részeként, amely a közlekedési balesetek minimalizálására törekszik. A második a földterületek, telkek tudatosan tervezett felhasználása, amellyel csökkenthető a távolság a különféle üzletek, munkahelyek, iskolák között. A harmadik pedig az utcák újragondolása, a lassabb közlekedési módok kiszolgálására és úgynevezett lassú terek kialakítására. Hasonlókra több példa is van világszerte, például Oslóban, Helsinkiben, Párizsban vagy Bogotában - amelynek sajátos kialakítású buszhálózatát, a TransMilenio Bus Rapid Transit (BRT) rendszert gyakran emlegetik pozitív példaként.

Bár a városi autóforgalom korlátozása megosztó téma, a gyakorlat azt mutatja, hogy a lelassított autóforgalom nem, hogy gátolná, hanem épp ellenkezőleg, javítja a városok élhetőségét. A spanyol Pontevedra városában például a település teljes területén 30 km/h-ra csökkentették a megengedett legnagyobb sebességet, amelynek hatására aktívabbak lettek a lakók, többet sétáltak, felélénkültek a társas kapcsolatok, ami pedig talán a legfontosabb: 2011 és 2018 között egyetlen halálos közlekedési baleset sem történt. Szintén nem elhanyagolható tény, hogy a városban 70 százalékkal (!) csökkent a szén-dioxid emisszió és 30 százalékkal nőttek a városközpontban lévő üzletek bevételei.

A lassú város ráadásul nem csak a nyüzsgő metropoliszok számára jelent előnyöket. Japánban például számos olyan kül-, és kertvárosi területet találni, amelyek alkalmazzák a lassú város koncepcióját, hasonló pozitív hatásokkal.

Érdemes tehát átgondolni, hogy mennyi előnye van, ha egy picit képesek vagyunk lelassulni és átalakítani azokat a téves elképzeléseket, amelyek szerint a gyorsaság a termelékenységgel és a hatékonysággal egyenlő. A fenti, illetve további kutatások ugyanis kimutatták, hogy a lassú városokban csökkennek a társadalmi egyenlőtlenségek, tisztább lesz a levegő, csökken a balesetek és a káros emissziók mértéke is. A hasonló elvek mentén működő településeken pedig versenyképesebb a gazdaság, nagyobb az adóbevételek és a GDP mértéke is.

Tranter és Tolley a könyv mellett megfogalmazta a lassú városok kiáltványát is. A Manifesto for 21st Century Slow Cities egyfajta útmutató a politikusok, várostervezők és városlakók számára egyaránt, amely igyekszik felszámolni a gyorsasághoz fűződő tévképzeteket. A lassú város lehet a megoldás a cikk elején is említett rohanó világ problémájára.

Még van mit mesélnünk neked, minden érdekességet megtalálsz itt!

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb zöld hírekről! Engedélyezd az értesítéseket és az elsők között olvashatod a legfrissebb cikkeinket e-mobilitás, okosváros és okosotthon témákban (hogy a többiről ne is beszéljünk! :)