Aszály, viharok, áradások - a Európában és hazánkban is egyre gyakoribb természeti katasztrófáknak, szélsőséges időjárási jelenségeknek napjainkra annyira megnőtt a jelentősége, hogy már a jövőbeni gazdasági döntésekre is hatással vannak - írja a Cambridge Econometrics friss közleménye. A független kutatócég 22 évre visszanyúló adatelemzése megmutatta, melyek a természeti csapások által legsúlyosabban érintett területek Európában.
Az elemzésből az is kiderült, hogy Magyarországot elsősorban az áradások és - ahogy idén nyáron is megmutatkozott - az aszály sújtja leginkább.
Augusztusban az Európai Unió a tagországok csaknem felében aszályriasztást jelentett be. A szokásos mediterrán országok sorához idén olyanok is csatlakoztak, ahol korábban nem volt jellemző a szárazság - mint például Belgium, Hollandia és Írország -, vagy sosem járt annyira drámai következményekkel - mint Olaszországban vagy hazánkban.
A szárazság és a hőség miatt Magyarországon is egyre gyakoribbak az erdőtüzek - képünk illusztráció (Fotó: Unsplash/Matt Palmer)
A hőhullámok, hurrikánok és a tengerszint hirtelen megemelkedése globálisan az éves GDP 1-3 százaléka közötti átlagos gazdasági visszaesést eredményez a Cambridge Econometrics legfrissebb adatai szerint, azonban a helyi, régiós vagy az egyes szektorokra gyakorolt hatás ennél még nagyobb lehet. Míg a hatások kisebbek az energia-, és a turisztikai szektorban, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jelentős károkat szenvednek el, a sor pedig egyre csak növekszik.
A szárazság a mezőgazdasági termelést mindenki számára láthatóan visszaveti, ám az egyre melegebb időjárás miatt a termelékenység más ágazatokban is csökken. A nagy melegben egyszerűen már nem lehet dolgozni, ami az építőipart és a közlekedést is egyre nagyobb mértékben érinti. Az alacsony vízállás miatt pedig a vízi szállítmányozás, az ipari termelés és az energiatermelés is visszaesik, és az ivóvízellátásban is egyre többször lépnek fel gondok
- emelte ki Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics budapesti irodájának vezetője.
A gazdasági szektorok mellett az érintett országok köre is egyre bővül. Egy 2020-as tanulmány szerint másfél Celsius-fokos átlagos globális felmelegedéssel számolva a mediterrán országok évi 5-6 milliárd eurós gazdasági károkra számíthatnak csak az aszályok miatt, azonban a károk már a kontinentális éghajlat országaiban - így Magyarországon is - megjelennek, és várhatóan évente átlagosan 2,5 milliárd eurónyi gazdasági kiesést eredményeznek.
Térségünkben Romániában és Magyarországon okozzák a legnagyobb kárt a hőhullámok: keleti szomszédunknál évente másfél, míg hazánkban egyszázalékos GDP-kieséssel lehet számolni a jövőben a nagy meleg miatt.
Forrás: Cambridge Econometrics
A Cambridge Econometrics elemzése 1995-ig visszamenően vizsgálta az uniós országokban a természeti katasztrófák által okozott károkat. Az európai országok ebben az időszakban több mint 77 milliárd eurónyi kárt szenvedtek el természeti katasztrófák következtében - ez nagyjából Budapest éves költségvetésének hetvenszerese. A teljes összegből 44 milliárd euró közvetlen, 33 milliárd euró pedig a közvetett kár. A természeti katasztrófáknak leginkább kitett terület Közép- és Kelet-Európa, illetve Délkelet-Európa.
Az aszály miatt Európa több országában is hasonló látvány fogadja az embert (Fotó: Unsplash/Boudewijn Huysmans)
Hazánkban Észak-Magyarország szerepel a természeti katasztrófák miatt gazdasági károkat elszenvedett régiók uniós toplistáján, Romániával és néhány cseh és lengyel régióval hasonló szinten. A katasztrófák az éves bruttó hozzáadott érték 0,2-0,3 százalékának megfelelő kárt és veszteséget jelent, de ez egyes években akár a 2-3 százalékot is elérheti - ez nagyjából egyenértékű a COVID-19 járvány által 2020-ban okozott egyszeri károkkal.
A katasztrófák által leginkább sújtott országok jellemzően szegényebbek. Ráadásul a gazdaságuk nagyobb mértékben támaszkodik olyan tevékenységekre, amelyeket a természeti katasztrófák és az általuk okozott ellátási zavarok nagyobb mértékben tudnak visszavetni - ilyenek a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a gyártóipar.
A globális klímatrendekből jól látszik: a természeti csapások Magyarországot is egyre inkább érinteni fogják. A jövőre vonatkozó tervezésnél ezért egyre nagyobb mértékben figyelembe kell venni a természeti csapások gazdaságra gyakorolt közvetlen és közvetett hatásait.
A természeti katasztrófák gazdaságra gyakorolt hatását Magyarországon és a régióban is egyre fontosabb gazdaságfejlesztési tényezőként kell figyelembe venni. Be kell kalkulálni olyan beruházásokat, amelyek a katasztrófák hatását csökkenteni tudják, emellett olyan gazdaságfejlesztési programokat kell indítani, amelyek segítik a természeti csapásoktól kevésbé függő tevékenységek, mint például a szolgáltatások és a kutatás-fejlesztés erősödését
- tette hozzá a Cambridge Econometrics szakértője.