A gamifikáció módszere sok területen jól működik, az oktatástól a kutatáson és vállalkozásokon át a várostervezésig. A témával kapcsolatban 2017-ben jelent meg Fromann Richárd, a JátékosLét Kutatóközpont egyik alapítójának könyve, a Játékoslét - A gamifikáció világa, amely az első magyar nyelvű kötet a játékos módszerek alkalmazásával kapcsolatban.
A gamifikált várostervezés témájához kapcsolódik egy érdekes projekt, amelyről nemrég számolt be az Ars Technica. A Beat the Street nevű kezdeményezést London Hounslow kerületében hívták életre, miután egy kutatás rávilágított, hogy Nagy-Britanniában a 16 évnél idősebb lakosságnak mindössze 37 százaléka közlekedik aktívan, azaz sétál, biciklizik, rollerezik vagy görkorcsolyázik egyik helyről a másikra. Ez azt jelenti, hogy csupán ilyen kevesen vannak azok, akik havonta legalább kétszer autó vagy tömegközlekedési eszközök nélkül mozognak a városban. Ennek láttán kezdte el megtervezni a játékot az Intelligent Health nevű szervezet, amely világszerte foglalkozik a különféle közösségek fizikai aktivitásának serkentésével.
A Beat the Street lényege, hogy a játékosok pontokat kapnak, ha minél többet sétálnak a kerületben. Hounslow különböző pontjaira 161 kis dobozt szereltek fel, a játékosok pedig egy-egy műanyag kártyát kaptak, amelyeket a dobozokhoz érintve jelezhették, ha egy adott részén járnak a kerületnek. Ha egy játékos két, egymáshoz közel lévő dobozt is megérintettek, 10 pontot kaptak érte. A játék másfél hónapig tartott - szeptember 18-tól október 30-ig - a végén pedig a legtöbb pontot begyűjtőket nyereményekkel jutalmazták. Arra természetesen odafigyeltek, hogy ne lehessen csalni, ezért, ha valaki túl gyorsan érintett meg két dobozt - azaz nem gyalog, hanem például autóval közlekedett a két pont között - akkor kizárták a játékból.
The game ends in 2 hours time, at 7pm! How many Beat Boxes can you tap before the game ends this evening in Hounslow? #beatthestreet #gettapping @LBofHounslow pic.twitter.com/XWZy84TNTy
— BTS Hounslow (@BTSHounslow) October 30, 2019
A játék végén elemezték az eredményeket, a térfigyelő kamerák felvételei alapján pedig megnézték, hogy mennyivel csökkent a gépjárművek száma az egyébként zsúfolt útszakaszokon. A számok önmagukért beszélnek: bár a játékban a kerület lakosságának csupán 9,6 százaléka vett részt, ez így is 28 219 embert jelentett, akik ez idő alatt szűk 155 ezer kilométert tettek meg. Ez fejenként átlagosan közel 5,5 kilométer, összesen pedig akkora távolság, mintha közel négyszer (3,87) kerültük volna meg a Földet az Egyenlítő mentén.
A Beat the Street játék során 161 ellenőrzőpontot helyeztek ki London Hounslow kerületében (Fotó: Beat the Street)
A kártyákat 638 697 alkalommal érintették oda a 161 doboz valamelyikéhez, ami dobozonként 3967 érintést jelent. Az aktivitások több mint fele reggel 8 és 9 óra, illetve délután 3 és 4 között történt, ami mutatja, hogy sokan munkába vagy iskolába menet, vagy onnan hazafelé játszották a játékot. A játék során 53 százalékkal csökkent a személyautók és furgonok száma a lefedett területen, ez szám szerint 1199 autót és 130 furgont jelentett az egyik legforgalmasabb területen a reggeli órákban, míg délután 34, illetve 20 százalékos volt a csökkenés.
Sokkal többet sétáltam, mint egyébként szoktam, nagyjából ötször annyit. Olyan utcákon mentem végig, amikről nem is tudtam, hogy léteznek, pedig egész életemben itt laktam
- mondta a játékról egy résztvevő, akiről annyit lehet tudni, hogy férfi és a 60-69 éves korcsoportba tartozik.
A játék eredményeként több ezren választották a sétát a tömegközlekedés vagy az autó helyett (Fotó: Scopio/Matteo Fantuzzi)
A játék lezárása után 346 felnőtt játékos részvételével felmérést is végeztek a hatásokról. Az eredmények szerint 18-ról 25 százalékra nőtt azoknak a száma, akik hetente legalább 30 percet mozgással töltenek. Voltak azonban olyanok is, akik ennél is többet mozogtak, elérve az Egészségügyi Világszervezet, a WHO által javasolt heti 150 percnyi mozgást.
Nagyon motiváló volt számomra és a gyerekeim számára is. Onnantól, hogy rákaptak a játékra, mindenhová gyalog akartak menni, még az iskolába sem voltak hajlandóak autóval jönni, így azóta minden reggel sétálunk
- számolt be tapasztalatairól egy, a 30-39 évesek korcsoportjába tartozó nő.
Utóbbi különösen fontos, ugyanis az Intelligent Health szakértői szerint az autók magas társadalmi státuszt jelentenek, ezért sok embert nehéz leszoktatni a használatukról, még rövidebb távokon sem.
A szervezet rámutatott, hogy a gamifikáció módszerével serkenthető a gyaloglás vagy a biciklizés népszerűsége, de akár a közösségi életet is fel lehet pörgetni a városi terek bevonásával.