Fontos kutatás készült a városi mezőgazdaság hatékonyságáról

|

A vertikális farmok és hasonló módszerek kiválthatják az élővilágnak súlyos károkat okozó intenzív mezőgazdasági gyakorlatokat.

Hirdetés

Az emberiség napjainkban az összes mezőgazdasági művelésre alkalmas terület körülbelül 85 százalékát már most is használja, ami több szempontból is probléma. Leginkább azért, mert 2050-re a szakértői előrejelzések szerint a most megtermelt élelmiszerhez képest 50 százalékkal többet kellene előállítani, miközben a klímaváltozás, az ahhoz kapcsolódó szélsőséges időjárási jelenségek, illetve a termőföldek kiszipolyozása miatt csak nagyon kis mértékben lehet bővíteni a termelési kapacitást.

Tavaly decemberben ellátogattunk a Tungsram vertikális farmjára - a cég szakértőitől származik a fenti, 85 százalékos statisztika is - ahol megtudtuk, hogy a városi mezőgazdaságnak óriási szerepe lesz a jövő élelmiszer-termelésében. A vertikális farmok és hasonló létesítmények ugyanis egyrészt nem a természettől veszik el a termőföldet, ráadásul, gyakorlatilag éjjel-nappal képesek a termelésre, függetlenül évszakoktól, napszakoktól vagy az időjárás viszontagságaitól.

A hasonló módszerekben rengeteg a lehetőség, ezt támasztja alá a brit Lancaster University friss kutatása is, amely a világon először, egy egész országra kiterjedően vizsgálta a városi mezőgazdaságban rejlő lehetőségeket - írta a The Guardian. Az egyetem kutatói azt elemezték, hogy a szigetországban mennyi zöldséget-gyümölcsöt lehetne megtermelni, ha minden erre alkalmas területet - beleértve a vertikális farmokat, sőt a parkokat is - mezőgazdasági célra használnának.

Hirdetés

Bár természetesen csak elméleti fejtegetésről van szó, az eredmények így is látványosak: a britek zöldség-gyümölcs fogyasztásának közürlbelül 40 százalékát lehetne megtermelni a kertek, parkok, focipályák és a vertikális farmok hasznosításával. Ez a jelenlegi belföldi termelés nyolcszorosa, Nagy-Britannia a többi terményt import útján szerzi be. A The Guardian információi szerint a britek teljes élelmiszer-fogyasztásának harmada érkezik a határokon túlról, a Brexit és a világjárvány hatására kialakuló sofőrhiány pedig megmutatta, hogy mennyire sérülékeny ellátóláncokon keresztül áramlik az élelmiszer a szigetországba.

A városi zöldterületek hasznosítása jelentős mértékben csökkenti az ellátóláncok hosszát és a mezőgazdasági termelés környezeti terhelését (Fotó: Unsplash/Marissa Morton)

A városi zöldterületek hasznosítása jelentős mértékben csökkenti az ellátóláncok hosszát és a mezőgazdasági termelés környezeti terhelését (Fotó: Unsplash/Marissa Morton)

A kutatók maguk is rámutatnak, hogy ez természetesen szélsőséges helyzetet feltételez, azonban, ha csak egy kicsivel több zöldterületet - vagy vertikális farmot, egyéb városi mezőgazdasági megoldást - használnának fel, már azzal is jelentősen lehetne csökkenteni az importfüggőséget, ami segítene az ellátóláncok rövidebbre vágásában, így a környezeti terhelést is hatékonyan csökkenthetné.

Még ha a mindennek csak egy kicsi részét ültetjük át a gyakorlatba, akkor is jelentős mennyiséggel lehetne növelni az azonnal elérhető zöldségek és gyümölcsök mennyiségét

- mutatott rá Jess Davies, a Lancaster University professzora, a kutatás egyik vezetője.

A szakember szerint a hazai mezőgazdasági termelés felpörgetése számos előnnyel járna: magától értetődően több egészséges élelmiszerhez juthatnának hozzá a britek, emellett azonban növelni lehetne a lakosság szabadtéri fizikai aktivitását, a könnyebben hozzáférhető terményekkel pedig az alacsonyabb jövedelműek is friss, egészséges zöldséghez és gyümölcshöz juthatnának hozzá. Erre annál is inkább szükség lenne, mivel a brit mezőgazdasági területek már így is a határokig vannak feszítve. Egy részüket az intenzív művelés negatív hatásai fenyegetik, a többit pedig az egyre terjeszkedő városrészek. A szakértők már egy ideje kongatják a vészharangot, rámutatva, hogy a hasonló területeken drámaian lecsökkent a biológiai sokszínűség, ezért fenntarthatóbb mezőgazdasági módszerekre és az élővilág újratelepítésére lenne szükség.

Nem kellene még több földterületet mezőgazdasági művelés alá vonni, ez ugyanis hozzájárul a klímaváltozás negatív hatásaihoz

- tette hozzá Davies, aki rámutatott, hogy erre nincs is szükség, mivel a városi mezőgadasági módszerekkel meg lehetne oldani a többlet termelését.

A vertikális farmok és közösségi kertek alkalmasságát több kutatás is bizonyítja: egy két éve futó pilot projekt például rámutatott, hogy a városi mezőgazdaság termelési kapacitása azonos a farmokéval. A Lancester University mostani kutatása pedig részben arra is irányult, hogy megállapítsák a hasonló városi zöld területek kihasználhatóságának felső határait. Davies arra is felhívta a figyelmet, hogy az úgynevezett barnamezős beruházások - azaz, amikor kihasználatlan ipari területeket használnak fel - is működőképesek lehetnek, mivel a gyakran szennyezett talajt magaságyásokkal lehetne kiváltani, a köréjük telepített fás-bokros területekkel - vagy akár folyékony fával - pedig az esetleges légszennyezést lehetne hatékonyan semlegesíteni.

Még van mit mesélnünk neked, minden érdekességet megtalálsz itt!

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb zöld hírekről! Engedélyezd az értesítéseket és az elsők között olvashatod a legfrissebb cikkeinket e-mobilitás, okosváros és okosotthon témákban (hogy a többiről ne is beszéljünk! :)