Azt már eddig is lehetett tudni, hogy a fast fashion divatcégek működése rendkívül káros a bolygóra - tavaly év végén a világ egyik legnagyobb ilyen cégének termékeiről kiderült, hogy olyan mértékben tartalmaznak egészségre káros vegyi anyagokat, hogy az Európai Unióban nem is lehetne azokat forgalomba hozni.
Most pedig egy környezetvédő szervezet, egy oknyomozó nonprofit és egy fenntarthatóságért küzdő alapítvány közös vizsgálata világított rá, hogy mekkora károkat okoz az európai fast fashion Kenyában. Az afrikai országba ugyanis elképesztő mennyiségben áramlik az olyan, alacsony minőségű divatáru, amit gyakorlatilag műanyaghulladék-ruhának neveznek - írja a Euronews.
A hírcsatorna információi szerint az uniós országokból évente körülbelül 37 millió ruhadarab érkezik Kenyába, amelyek java az újrahasznosításra is alkalmatlan, cserébe viszont komoly egészségügyi és környezeti problémákat okoz az ott élők számára.
A rosz minőségű ruhák többségét egyszerűen a szeméttelepre viszik, esetleg elégetik, hogy a hőt főzésre vagy vízmelegítésre használják, de a Euronews értesülései szerint a divatáru egy részét egy erőműben egyszerűen elégetik.
A problémára a Clean Up Kenya, a Wildlight és a Changing Markets Foundation közös oknyomozása hívta fel a figyelmet. A kutatásban részt vevő szakértők szerint a rossz minőségű ruhák fejlődő országokba irányuló exportja valójában a rendszerszintű túltermelés egyértelmű jele. A környezetvédők szerint a hulladék ilyen jellegű kereskedelmét be kellene tiltani.
Magyarország is a főbb bűnösök között
Az oknyomozók a helyszínen mérték fel a probléma léptékét. Az eredmény riasztó: a ruhaszemetet mindenféle szabályozás nélkül egyszerűen ledobják a teherautókról, akadnak helyek, ahol a ruhahegyek akár egy négyemeletes ház magasságát is elérik, más helyeken pedig a jelentős műanyagtartalmú ruhadarabok a folyókban, tavakban kötnek ki.
A CMF szerint a legtöbb ruhaszemét Németországból, Lengyelországból, Nagy-Britanniából, Magyarországról, Olaszországból, Belgiumból, Litvániából, Észtországból, Franciaországból és Írországból érkezett - ez az uniós használtruha-export 95 százalékát tette ki 2021-ben. A legnagyobb bűnösnek Németország tekinthető, ahonnan több mint ötvenmillió ruhadarabot szállítottak Kenyába - ennek fele biztosan hulladék volt, míg legalább 17 millió ruhadarab műanyagból készült.
Sovány vigasz, hogy az Európai Unió idén nyáron olyan rendelkezéseket terjeszt majd elő, amelyek arra kötelezik a ruhagyártókat, hogy fizessék a saját hulladékuk feldolgozásával járó költségeket, illetve növeljék a fenntarthatóbb alapanyagok arányát a termékeikben. Ez azonban nem feltétlenül nyugtatja meg az aktivistákat
Hacsak a divatipar nem alakul át gyökeresen, amit most Kenyában látunk, csak a kezdet lesz. A megoldás nem az, hogy meg kell szüntetni a használtruhák kereskedelmét, hanem átfogó reformot kell bevezetni. Újrahasznosítással ugyanis nem tudunk kievickélni ebből a problémás helyzetből
- mutatott rá George HGarding-Rolls, a CMF kampánymenedzsere.