Hirdetés

Tudod, mennyire terheli a környezetet a Black Friday-es vásárlásod?

|

A számok aggasztóak, de szerencsére a fogyasztói magatartásunk kezd átalakulni.

Hirdetés

Most pénteken lesz az úgynevezett Black Friday, amikor üzletek és webshopok milliói kínálnak óriási kedvezményeket a vásárlóknak. A fogyasztói társadalom ünnepeként is jellemzett bevásárlónap története egészen 1951-ig nyúlik vissza, eredetileg arra vonatkozott, hogy az amerikai munkások tömegével jelentettek beteget a hálaadás másnapján, hogy így hozzanak össze maguknak egy négynapos hétvégét. Később a karácsonyi vásárlási láz kezdetét jelezték ezzel a kifejezéssel a philadelpihai rendőrök, felhívva a közlekedők figyelmét, hogy a sok vásárló miatt komoly forgalmi dugókra lehet számítani.

A Black Friday, mai értelmében a nyolcvanas években kezdett igazán elterjedni, amikor egyre több kereskedő kezdett felfigyelni rá, hogy év vége felé jelentősen megugranak a vásárlások. Maga a kifejezés itt arra vonatkozott, hogy a veszteséges napokat jellemzően piros tintával írták be a könyvelésbe, míg a profitot hozó napokat feketével.

A Black Friday során eurómilliárdos nagyságrendben vásárolnak az emberek (Fotó: Unsplash/Jon Cellier)
A Black Friday során eurómilliárdos nagyságrendben vásárolnak az emberek (Fotó: Unsplash/Jon Cellier)

Az elmúlt években a Black Friday már hazánkban is megjelent, sok üzlet valóban komoly akciókkal készül, míg máshol pár százalékos leárazásokkal szúrják ki a vásárlók szemét. Akárhogy is, ilyenkor elképesztő forgalmat bonyolítanak le a boltok és a webshopok: a Euronews statisztikái szerint tavaly világszerte mintegy 88 millió ember vásárolt valamit Black Friday alkalmából, míg 2020-ban a globális költés csak ezen az egy napon elérte a kilencmilliárd dollárt - ez forintban több mint 3543 milliárdnak felel meg.

Hirdetés

Ezzel még nem feltétlenül lenne gond, arra azonban sokan nem gondolnak, hogy a házhozszállítás, illetve az eleve nagyobb mennyiségű árucikk mozgatása komoly környezeti terheléssel jár, nem beszélve a túlfogyasztásról.

Ez ellen küzd többek között a Fashion Revolution nevű szervezet, amelyet a 2013-as Rana Plaza katasztrófa után alapított Carry Somers és Orsola de Castro, akik a fast fashion ruhamárkák kizsákmányoló gyakorlatára és a túlfogyasztás környezetromboló hatására próbálják felhívni a figyelmet.

A csoport képviselői szerint a leárazásokra építő "hiperdiszkont-kultúra" arra ösztönzi a cégeket, hogy feleslegesen sok árut almozzanak fel, mivel tudják, hogy a hasonló módszerekkel és az ünnepek előtti bevásárlórohamokkal még így is szép haszonnal tudnak túladni a termékeiken. Ami megmarad, azt jobb esetben még jobban leárazzák vagy felajánlják jótékony célra, de vannak olyan márkák, amelyek nemes egyszerűséggel elégetik a felesleget, vagy kidobják, például a ghánai tengerpartra.

Ez már önmagában komoly gond és akkor még nem beszéltünk az említett ruhadarabok gyártásának környezeti terheléséről - bizony, még akkor is résen kell lenni, ha kifejezetten környezetbarátként beállított, például bambusz alapanyagú ruhákat sodor elénk a greenwashing. Ráadásul, a megrendelt termékeket ugye ki is kell szállítani a kedves vevőkhöz, ami elképesztő emisszióval jár. A brit Waste Managed hulladékgazdálkodási cég számításai szerint az iudei Black Friday során, csak a házhozszállítás mintegy 429 ezer tonna üvegházhatású gázzal terheli majd meg a bolygó légkörét.

Ez a mennyiség megegyezik azzal, mintha 435 alkalommal tennénk meg a London és New York közti repülőutat, oda-vissza.

Ennél pedig, ha lehet, még szomorúbb, hogy a Black Friday során vásárolt termékek 80 százaléka (!!!) a szeméttelepekre vagy a szemétégetőkben végzi, illetve olyan helytelenül vagy hatékonyan haszonsítják újra kidobás után. A túlfogyasztás olyan mértékű, hogy csak az Egyesült Államokban 25 százalékkal nő meg a hulladék mennyisége Black Friday és szilveszter között.

Az idei évben a nehéz gazdasági körülmények miatt várhatóan nagyjából 10 százalékkal kevesebb lesz a vásárlások száma, mint tavaly, ami 11 százalékkal csökkenti az emissziót. A brit money.co.uk tavaly év végi kutatása szerint pedig a fogyasztók is elkezdtek öko-tudatosabban vásárolni: az ottani vásárlók mintegy negyede már gondol a karbonlábnyomára is az online vásárlások során, ami 88 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A Z-generáció tagjai járnak az élen a környezetkímélő életmódban, ők ugyanis átlagosan akár szűk 11 eurót is hajlandóak áldozni rá, hogy ellensúlyozzák a környezeti terhelésüket. A brit fogyasztók több mint 60 százaléka pedig kifejezetten figyel rá, hogy melyik futárcéggel dolgoznak a kedvenc márkáik és ha olyannal találkoznak, amelynek működése nem kellően környezettudatos, kisebb az esélye, hogy valóban vásároljanak is valamit.

Még van mit mesélnünk neked, minden érdekességet megtalálsz itt!

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb zöld hírekről! Engedélyezd az értesítéseket és az elsők között olvashatod a legfrissebb cikkeinket e-mobilitás, okosváros és okosotthon témákban (hogy a többiről ne is beszéljünk! :)