Az elektromos autók megjelenése komoly feladat elé állította az autógyártókat és a tervező mérnököket. A belső égésű motoros járművek több mint egy évszázados hagyományai mentén kialakult autókban a motor jellemzően előre került - néhány farmotoros kivétellel - az elektromos meghajtás azonban teljesen másképp működik.
Az elektromos autók villanymotorjai jóval kisebb egységek, mint a hatalmas motorblokkok, a meghajtás pedig tengelyeként vagy kerekenként is megoldható. Ezzel rengeteg hely szabadult fel az egykori motortérben, közben azonban egy másik kihívással kellett szembenézni a gyártás során. Az akkumulátoroknak kellett helyet találni, amelyeket ráadásul nem lehetett akárhova pakolni az autóban, a méretük és főleg a tömegük miatt. A dolgot nehezítette, hogy a nem tisztán elektromos autónak tervezett, azaz korábbi modellekre épülő változatoknál a belső égésű motor, illetve az ahhoz tartozó erőátviteli rendszer helyét meghagyva kellett beépíteni az új alkatrészeket a karosszériába.
A már eleve elektromos autónak tervezett modelleknél könnyebb volt a helyzet, hiszen itt már úgy lehetett megtervezni a karosszériát, hogy gondoltak az akkupakkra, illetve a különböző számú és elhelyezkedésű villanymotorokra is. Most azonban újabb mérföldkövet ért el az autóipar.
A kínai Neta Auto még múlt héten jelentette be, hogy világelsőként kifejlesztették az autó karosszériájába beépíthető akkumulátorcellákat - írja a Green Car Reports. A lap információi szerint az Integrated Intelligent Chassis-nek (CIIC) nevezett cell-to-chassis technológia segítségével lehetségessé válik, hogy az akkumulátorcsomag összes komponensét szervesen beépítsék a karosszériába, anélkül, hogy egy különálló akkucsomagnak kellene helyet találni.
A kínai startup azt állítja, ők az elsők, akik hasonló technológiát dolgoztak ki. A Neta egyelőre csak fejlesztője a módszernek, arról még nincs információ, hogy a CIIC-akkumulátor melyik autómárka melyik modelljébe kerülhet be elsőként.
Ez a megoldás lehetővé tenné, hogy az akkumulátort és a villanymotorokat tetszőlegesen építsék be, a leendő autó tervezése során. Ezzel az elektromos autóknál létrejönne a moduláris architektúra, ami sokkal rugalmasabbá teheti a tervezési és gyártási folyamatokat.
A Neta Auto a világ egyik legnagyobb akkumulátorgyártójával, a CATL-el kötött együttműködési megállapodást. A CIIC-alapú akkumulátor pedig először a Vinfast modelljeiben jelenhet meg. A moduláris megoldásnak köszönhetően olcsóbb elektromos autók jöhetnek létre, amelyek iránt a fejlődő országokban egyre nő a kereslet.
A technológia egyik lehetséges hátrányának azt tartják, hogy az egyedi elrendezésű cellák megnehezíthetik az akkumulátorok újrahasznosítását. Azt már tudjuk, hogy a villanyautók akkumulátorai sokkal jobban bírják az igénybevételt, mint arra előzetesen számítottak, a CATL pedig saját állítása szerint képes akár 16 évig is használható, potenciálisan több mint másfélmillió kilométer megtételére alkalmas akkumulátorok gyártására, innentől viszont inkább az a kérdés, hogyan lehet magukat az autókat tartósabbá tenni, hogy az aksi élettartamával megegyező ideig tudjanak működni.