A kissé sánta magyar fordítással milleniumi nemzedéknek nevezett Y-generáció - azaz, az 1981 és 1996 között születettek - az elmúlt években kaptak hideget-meleget az idősebb és a fiatalabb nemzedékektől is. Van, aki azt veti ennek a korosztálynak a szemére, hogy lusták, elkényeztetettek és motiválatlanok, míg mások azért méltatják őket, mert kevésbé anyagiasak, viszont környezettudatosabbak a náluk idősebbeknél ("boomerek", X-generáció).
Három amerikai kutató Tom Lyon, a University of Michigan közgazdász professzora, A. Wren Montgomery, a Western University fenntarthatósági szakértője és Kim Wolske, a University of Chicago társadalompolitikai kutatója szerint azonban fontos lenne tisztábban látni az Y-generációval kapcsolatban, az ebbe a nemzedékbe tartozók szokásainak behatóbb megismerésének ugyanis fontos gyakorlati szerepe lehet, többek között a várostervezés, az ipari evolúció és a klímaváltozás kezelése szempontjából. A három szakember a The Conversation oldalán számolt be a kutatásaik eredményeiről.
Kevésbé izgatja az autózás az Y-generációt
A kutatók nemrég publikált tanulmányukhoz a milleniumi nemzedék 40 tagjával készítettek mélyinterjút, majd ezt követően több korosztályba tartozó, összesen 2225 felnőtt megkérdezésével attitűdkutatást végeztek és azt összevetették az interjúk alapján kirajzolódó képpel, hogy ellenőrizzék, helytállóak-e a megállapításaik.
Az Y-generáció tagjai szívesebben használnak autómegosztó szolgáltatásokat (Fotó: Scopio/Andrii Omelnytskyi)
Ezek alapján kijelenthető, hogy az Y-generáció hetente 8 százalékkal kevesebbszer ül autóba, ha az ügyeiket intézik. Ez első ránézésre kevésnek tűnik, azonban a kutatók a mögöttes okokat is vizsgálták, ez pedig már érdekesebb képet vázol fel. Az Y-generáció tagjai számára ugyanis a vezetés kevésbé jelent egyet a függetlenség érzésével, mint az idősebb nemzedékek tagjainak. Emellett, ők inkább leküzdendő nyűgöt látnak a vezetésben, amit veszélyesnek is tartanak, ezért előnyben részesítik az olyan közlekedési módokat, ami lehetővé teszi, hogy közben mással foglalkozzanak, például olvassanak, vagy a közösségi oldalakat böngésszék.
Lyon, Montgomery és Wolske rámutatnak, hogy ezt a generációt már olyan élmények formálták, mint a 2001. szeptember 11-i terrotámadások, illetve a 2008-as nagy gazdasági világválság. Ebből főleg az utóbbi lehet hatással a "milleniálok" autóvásárlási kedvére, de azt sem szabad elfelejteni, hogy az Y-generáció fiatalabb tagjai az első digitális bennszülöttek, akik sokszor előnyben részesítik az online megoldásokat, az utazással járó fizikai jelenléttel szemben.
Emellett, ha mindenképpen autóba kell ülniük, előbb választanak autómegosztó szolgáltatást - mint hazánkban a GreenGo vagy ShareNow - vagy olyan, taxit helyettesítő szolgáltatásokat, mint az Uber vagy a Lyft. Ennek komoly hatása lehet az autóiparra nézve, ha egyre kevesebb fiatal gondolkodik saját tulajdonú autóban, ami helyett inkább a mások által is használható kocsikba pattannak be, ha el szeretnének jutni valahová.
A tanulmány szerzői megjegyzik, a koronavírus-világjárvány hatásait egyelőre nem tudták pontosan vizsgálni. A pandémia következtében tavaly a mélybe zuhantak az autómárkák értékesítési mutatói, azonban, a covid-19 újabb és újabb hullámai és az ezzel járó kényelmetlenségek - karantén, távolságtartás - elképzelhető, hogy középtávon népszerűbbé teszik a saját tulajdonú autókat a mások által is használt járműveknél, ugyanakkor a járványhelyzet például az otthoni munkavégzést is felpörgette, ami ez ellen hathat. Érdekes lesz látni a vizsgálat következő fázisát, amikor már ezeket a tényezőket is számításba tudják venni a kutatók.