A világunk klímája folyamatosan átalakulóban van. A néhány évtizeddel ezelőtt még természetesnek gondolt időjárási jelenségek teljesen megváltoztak, és valószínűleg ugyanez a sorsa a most tapasztalható meteorológiai trendeknek is. A régóta hangoztatott 1,5 fokos határérték túllépése már nem kérdés: idén biztosan meg fog történni.
A probléma első jelei már évtizedek óta láthatóak a sarki jégsapkák olvadásából, ám ez a folyamat exponenciális növekedésben van már egy jó ideje. Az elmúlt néhány évben több olyan esemény is történt, melyek azt jelzik, hogy a folyamat megállíthatatlanul halad előre, és gyakran okoz olyan komoly problémákat, melyekre, ha gondoltunk is korábban, jóval későbbre prognosztizáltuk.
Tavaly egy ezermilliárd tonnás jégtömb indult útnak a Jeges-tenger felé, és a 2022-es hőhullám következményei is most mutatkoznak még csak meg igazán. Az olvadás sajnos egy öngerjesztő folyamat, melynek ellenszerét a jelenlegi globális növekedés mellett szinte lehetetlen lenne megtalálni.
Már jó ideje lehet tudni, hogy a Thwaites-gleccser, amit kevéssé viccesen az ítéletnap gleccserének is neveznek a korábban gondoltnál sokkal gyorsabb tempóban olvad. Szakértők egy csoportja műholdas adatok elemzésével kutatta az itt zajló folyamatokat a közelmúltban, és arra a következtetésre jutottak, hogy a természeti képződmény alatt megrekedt meleg víz rohamtempóban katalizálja az olvadás folyamatát.
A Kaliforniai Egyetem munkatársai kapcsolódó projektjük során megállapították, hogy a meleg tengervíz évente 800 méternyi jeget olvaszt le a gigantikus tömbből, ami nagyságrendekkel több annál, mint amit korábban feltételeztek. A mérések azt mutatják, hogy a gleccser alatt egyébként is felmelegedés zajlik, amit csak felgyorsít az árapály-jelenség következtében betörő meleg tengervíz.
Ezt igazolja az is, amit Eric Rignot, az egyetem egyik tudósa állapított meg, miszerint a gleccser folyamatos emelkedése és süllyedése is alátámasztja a betörő víz elméletét. A szakértő szerint a legnagyobb problémát pedig az ilyen mozgások közepette bennrekedő víz okozza. Az erről szóló tanulmány a minap látott napvilágot egy mérvadó tudományos magazinban.
A jégtakaró szélét elérő víz a geotermikus hővel kölcsönhatásba lépve felhalmozza a jég alatti üregekben az édesvizet, ami a nyomás miatt megemeli a jégoszlopot a természetes medencéjében. Christine Dow, a kanadai Waterloo Egyetem tudósa, aki társszerzőként jegyzi a tanulmányt úgy gondolja, hogy jelenleg ez az északi-sarkvidéki térség legkevésbé stabil része.
Egyes kalkulációk szerint a gleccser teljes elolvadása közel fél méterrel emelné meg a globális tengerszintet. Eszerint közel kétmillió négyzetkilométernyi szárazföld kerülne víz alá, a termőföldek egy hatoda válna használhatatlanná, és húszmillió ember lakhatása válna problémássá.