Hirdetés

Autómentes város: itt van a szomszédunkban és működik

|

Az autómentes várost sokan utópiának gondolják, noha az egyik szomszédunk fővárosában már több mint egy évtizede működő valóságról van szó.

Hirdetés

Ahogy korábban megírtuk, a fenntarthatóbb városokhoz korszerűbb tömegközlekedésre lenne szükség, pontosabban, a városi közlekedés korszerűsítésére és átgondolására. Ennek egyik eleme a városok lassítása, azaz az úgynevezett lassú város koncepció bevezetése, egy másik viszont az autómentesítés, azaz, az autók számának jelentős mértékű korlátozása, esetleg teljes kitiltása a belvárosi részekről, városmagokból.

Ez persze sokaknál - jellemzően autósoknál - kiveri a biztosítékot, holott, nem kell messzire menni, hogy akár a gyakorlatban is láthassuk, hogyan kell elképzelni az ilyesmit. Szlovénia fővárosa, Ljubljana ugyanis már több mint egy évtizede autómentesítette a központját, mégsem dőlt össze a világ. Ezt személyesen is megerősíthetem, a járvány előtti időszakban több alkalommal is jártam a szlovén fővárosban és egyáltalán nem okozott problémát a közlekedés. Fontos, hogy természetesen nem a város teljes területéről tiltották ki az autókat, de a központba csak nagyon korlátozottan engedik be a négykerekűeket.

Ljubljanát 2016-ban Európa zöld fővárosának választották (Fotó: Unsplash/Bran van Geerenstein)

Ljubljanát 2016-ban Európa zöld fővárosának választották (Fotó: Unsplash/Bran van Geerenstein)

Azt, hogy a nagyvárosokban mekkora az igény az autók számának csökkentésére, jól mutatja, hogy a Budapestnél jóval kisebb területen fekvő - igaz, lényegesenn nagyobb agglomerációjú - lakosságszámban közel azonos Párizsban tavaly októberben nagyszabású demonstrációt tartottak az autómentesítésért. A Paris respire sans voiture (Párizs autók nélkül lélegzik) elnevezésű megmozdulás eredményeként a párizsi városvezetés már 2022-ben kijelöl olyan zónákat, ahol jelentősen korlátozzák az autóforgalmat, de megszaporodnak az úgynevezett autómentes vasárnapok is, amikor a város bizonyos részeire az ott lakók mellett csak a taxisok és a fuvarozók hajthatnak be. A többieknek marad a gyaloglás, a közösségi közlekedés vagy a számtalan mikromobilitási lehetőség egyike, azaz a kerékpár, a roller vagy más, hasonló közlekedési eszköz.

Hirdetés

A feljebb linkelt, a lassú városokról szóló cikkünkben is szerepel a spanyol Ponteverda példája, amely már 1999-ben 30 km/h-ra csökkentette a megengedett sebességet a város központjában. Igaz, csak egy harmincezres kisvárosról van szó, de a lépésnek így is kézzel fogható pozitív hatásai lettek: például gyakorlatilag megszűntek a halálos közlekedési balesetek, csökkent az emisszió és megélénkült a városi üzletek forgalma.

A belvárosban nem ritkaság a hasonló - autómentes - terek, utcák látványa (Fotó: Unsplash/Maja Miklic)

A belvárosban nem ritkaság a hasonló - autómentes - terek, utcák látványa (Fotó: Unsplash/Maja Miklic)

A szlovén főváros, Ljubljana a jó példa arra, hogy mindez akár egy nagyságrenddel nagyobb léptékben is kivitelezhető. A szűk háromszázezres település vezetése 2007-ben fogadta el a Vision 2025 koncepciót, amelynek értelmében Ljubljana tisztább, zöldebb és fenntarthatóbb várossá változik a 2020-as évek közepére.

A lakók eleinte ellenkeztek ma viszont már senki sem sírja vissza a belvárosi autóforgalmat (Fotó: Unsplash/Dimitry Anikin)

A lakók eleinte ellenkeztek ma viszont már senki sem sírja vissza a belvárosi autóforgalmat (Fotó: Unsplash/Dimitry Anikin)

Ennek egyik központi eleme a városközpont autómentesítése volt. Ezt többek között a közösségi közlekedés és a kerékpárút-hálózat komoly fejlesztésével érték el, amelynek hatására jelentősen csökkent a városközpontban mért emissziók mértéke, illetve a zajszennyezés. A városvezetés törekvéseit az Európai Bizottság is elismerte, amikor 2016-ban Ljubljanát választották meg Európa zöld fővárosának.

Nem fogadták jól, de ma már nem tudnának élni nélküle

A szlovén főváros lakói kezdetben fanyalogtak a javaslat hallatán. Saša Poljak Istenič kultúrantropológus több tanulmányt is írt a témával kapcsolatban és rámutatott, hogy sokan eleinte attól tartottak, hogy az autómentes belváros koncepciója azzal jár majd, hogy nem fogják tudni megközelíteni az otthonukat. Zoran Jankovic akkori polgármester azonban nem hátrált meg és kitartott az elképzelés mellett, aminek eredményeként végül sokan váltottak tömegközlekedésre vagy kerékpárra. Előbbi téren fontos szerephez jutottak a Kavalir elnevezésű elektromos kisbuszok - valójában többszemélyes golfautók - amelyeket ingyenesen lehet igénybe venni.

Már egy évtizede így élünk és valójában már senki sem tudja elképzelni, hogy az autók valaha visszatérjenek a városközpontba

- összegezte Istenič az elmúlt évtized tapasztalatait.

A kutató szerint egy dolgot kell szem előtt tartania azoknak a városvezetőknek, akik követni szeretnék Ljubljana példáját: "kulcsfontosságú, hogy a városlakókkal tisztán és átláthatóan kommunikáljanak a tervezett átalakításokról. Az emberek ugyanis eleinte mindig húzódoznak a változásoktól, de sokkal könnyebb azokat elfogadni, ha a pozitív hatásokra felhívják a figyelmüket."

Röviden: az autómentesítésnek köszönhetően Ljubljanában nőtt az életszínvonal. Tény, hogy egy kis bátorságra és józan ítélőképességre is szükség volt ahhoz, hogy idáig eljussunk, de visszatekintve elmondhatjuk, ohgy jó döntéseket hoztunk

- tette hozzá Istenič.

Ljubljana példájából azóta több európai nagyváros, például Bécs vagy éppen Párizs is igyekszik tanulni.

Még van mit mesélnünk neked, minden érdekességet megtalálsz itt!

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb zöld hírekről! Engedélyezd az értesítéseket és az elsők között olvashatod a legfrissebb cikkeinket e-mobilitás, okosváros és okosotthon témákban (hogy a többiről ne is beszéljünk! :)