A különféle éleliszerek ökológiai lábnyomát egyre fontosabb szem előtt tartani. Részben azért, mert a klímaváltozás miatt csökkentenünk kell a különféle üvegházhatású gázok emisszióját, ehhez pedig a különféle alapanyagok szállítása is hozzájárul. Emellett a különböző élelmiszerek, főként a húsok megtermelésének további környezeti terhelése is van, a felhasznált mezőgazdasági területek méretétől a felhasznált víz mennyiségén át az energiaigényekig.
Az általunk megkérdezett élelmiszerellátási szakértő szerint is ez utóbbi, azaz az alapanyagok ökológiai lábnyoma a legfontosabb, de arra sem árt odafigyelni, hogy minél rövidebb legyen az adott élelmiszerek ellátólánca. Azaz, ha csak lehet, helyben termelt zöldségeket és húsféléket válasszunk, utóbbi kategóriából pedig igyekezzünk a legkisebb környezeti terheléssel megtermelhetőket választani, azaz ha lehet, marhahús helyett sertéshúst, ahelyett pulykát, ahelyett csirkét, ahelyett pedig halat fogyasszunk.
Ez rendben is van addig, amíg valaki otthon főz, azonban nehezebb a helyzet, ha étteremben fogyasztanánk. Persze, a fenti ökölszabályok ott is érvényesek, azaz, ha lehet, inkább a növényi alapú fogásokat részesítsük előnyben és ha lehet, kérdezzük meg, melyik alapanyagot honnan szerzi be az adott vendéglátóhely. Azonban, maguk az éttermek is tehetnek érte, hogy környezetkímélőbb fogásokat válasszák a vendégeik.
A Science Daily számolt be a Johns Hopkins Bloomberg School of Public Health kutatóinak legújabb vizsgálatáról, amelyben a gyorséttermi ételeket látták el az élelmiszerek összetételeit felsoroló címkékhez hasonló jelöléssel, alemyek az adott étel klímára gyakorolt hatására hívják fel a figyelmet.
A több mint 5000 alany megkérdezésével zajló vizsgálat során az alanyoknak gyorséttermi menükre hasonlító élelmiszerek képeit mutatták meg, feltüntetve, hogy melyiknek mekkora az ökológiai lábnyoma. A kísérletben a résztvevőket három csoportra osztották: az egyik csoport tagjai fehér húst tartalmazó menüt kaptak, azaz csirkés szendvicseket, amelyeken az "alacsony környezeti terhelés" címke szerepelt. Egy másik csoport tagjai vörös húsból álló hamburgereket láttak, amelyeken a "magas környezeti terhelés" címke volt látható, míg a harmadik, kontrollcsoport tagjai mindkét menüt láthatták, a címkék helyett azonban QR-kódok szerepeltek rajtuk.
Az eredmények önmagukért beszélnek: a magas, illetve alacsony környezeti terhelésre utaló címkékkel ellátott ételek jelentősen befolyásolták a választásokat. A magas ökológiai lábnyomú hamburgerek esetében például 23 százalékkal csökkent a vörös húsok kiválasztása a kontrollcsoport tagjaihoz képest.
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a menük felcímkézése, illetve a körnezeti terhelés megjelölése hatékony stratégia lehet, amely a fenntarthatóbb élelmiszerek felé tereli az embereket
- mutatott rá Julia Wolfson adjunktus, a kutatás vezetője.
A hasonló címkézésről már régóta úgy tartják a szakemberek, hogy azok használata segíthet az egészségesebb és fenntarthatóbb élelmiszerek népszerűsítésében. A kutatás azonban arra utal, hogy az "alacsony környezeti terhelés" feliratú címkék kevésbé hatékonyak, illetve félrevezetőek lehetnek, mert azt a látszatot kelthetik, hogy ezek az élelmiszerek egészségesebbek is. Azonban a magas környezeti terhelésre utaló jelölések hatékony eszköznek bizonyultak a választások befolyásolásában.
Az egészségesebbnek gondolt tételek esetén fennáll a túlfogyasztás veszélye, ezért olyan címkézési stratégiákat kell választanunk, amelyek egyszerre támogatják a fenntartható és az egészséges ételek kiválasztását
- tette hozzá Julia Wolfson.