Amióta Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, állandóan napirenden van az orosz gáz és az orosz kőolaj kérdése - különösen Magyarországon. A legfrissebb, a háború hatásait is értékelő kutatások szerint azonban nem azzal kellene foglalkozni, hogy melyik uniós tagállam mit és hogyan vétóz meg, hanem a lehetőségekhez mérten minél hamarabb abba kellene hagyni a fosszilis tüzelőanyagok bányászatát - nem csak Oroszországban, hanem a világon mindenhol - írja a Euronews.
A hírcsatorna az International Institute for Sustainable Development (IISD) szakértői által készített friss kutatásra hivatkozik, amely rámutat, hogy a fosszilis energiahordozók kitermelése az egyik, ha nem a legnagyobb olyan tényező, amely ellehetetleníti, hogy a globális középhőmérséklet emelkedését másfél fok alá, azaz az ipari forradalmat megelőző szintre szorítsuk vissza.
A kutatók szerint a már működő bányákat és olajkitermelő telepeket is ki kellene vonni a forgalomból (Fotó: Unsplash/Zbynek Burival)
A kutatók szerint ráadásul most már ott tartunk, hogy az nem elég, ha az új kőolaj-, és földgáz-kitermelésre irányuló projekteket nem engedélyezünk többé, a már működő helyszíneken is azonnal le kellene állítani a kitermelést.
Természetesen ebben elég komolyan ellenérdekelt az olajlobbi, amely az évtized végéig több mint 800 milliárd eurónyi befektetéssel szeretne új gáz-, és olajmezőkön fúrásokba kezdeni.
Bizonyos fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére irányuló projeket idő előtt le kellene állítani, az engedélyüket visszavonni. A kormányoknak pedig el kell kezdenie kidolgozni annak lehetőségét, hogy ezt hogyan lehet kiegyensúlyozott és fair módon megtenni, noha ez bizonyára heves ellenkezést fog kiváltani az iparág képviselőiből.
A fosszilis energiahordozók kitermelése akkor folytatódhatna, ha hatékony eszközökkel kezdenénk kivonni a szén-dioxidot a Föld légköréből. A kutatás készítői azonban rámutatnak, hogy bár hasonló technológiák már léteznek - a módszert carbon capture-nek hívják - ezek egyelőre még csak laboratóriumi körülmények között működnek, nagy léptékben azonban egyelőre még nem használhatóak érdemben.
Hogy jön a képbe az orosz-ukrán háború?
A kutatók kitértek a szomszédunkban dúló háborúra is: az Ukrajnát megtámadó Oroszország olaj-, gáz-, és szénkészletei ugyanis a globális tartalékok 13 százalékát teszik ki.
A kutatásunk megerősíti, hogy új fosszilis infrastuktúra kiépítése nem életképes válasz az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúra. A világ ugyanis egészen egyszerűen túl sok olajat, gázt és szenet használ fel. Az új bányászati projektek leállítása ezért szükséges lépés lenne.
- mutatott rá Kelly Trout, a kutatási anyag társszerzője.
2030-ig 800 milliárd eurós befektetéssel terjeszkedne az olaj-, és gázipar
(Fotó: Unsplash/Arvind Vallabh)
A tudományos anyag megállapításai egybecsengenek a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) közelmúltban tett megállapításával, amely szerint az említett másfél fokot akkor fogjuk tudni tartani, ha nem létesülnek új kőolaj-, földgáz-, vagy szénkitermelő létesítmények.
Az új projektek leállítása szükséges, de nem elegendő ahhoz, hogy az amúgy is szűkös mozgásterünkön belül maradjunk
- tette hozzá Greg Muttitt, az IISD munkatársa.
A kutatás során több mint 25 000 olaj és gázmező működésének elemzése mellett megvizsgálták a kilenc legnagyobb szénkitermelő ország bányáinak működését is. Azt találták, hogy a már használatban lévő olajmezők és szénbányák együttesen 963 gigatonna szén-dioxid kibocsátásáért felelősek. Ez 60 százalékkal több, mint amennyit egyáltalán kibocsáthatnánk az évszázad közepéig, a másfél fok megtartása mellett.
Egy másik kutatás, ameylet a Tyndall Centre for Climate Change Research szakértői végeztek el, azt javasolja, hogy a legfejlettebb országok 2034-re álljanak le az olaj-, és gázkitermeléssel, hogy segítség a Föld többi országát a másfél fokos szint megtartásában.
Az IISD kutatói arra is rámutattak, hogy minél hamarabb teszik meg az egyes országok ezt a tagadhatatlanul fájdalmas lépést, annál hamarabb kezdhetik enyhíteni a más jellegű klímapolitikai korlátozásokat.