Bár már hazánkban is jelentős megújuló energia-kapacitások állnak rendelkezésünkre, az itthoni energiaellátásnak továbbra is a Paksi Atomerőmű a legfőbb sarokköve. Az idei nyár extrém hőhullámai miatt rendszeresen dőlnek meg a fogyasztási rekordok, hiszen a léghűtő berendezések egyfolytában pörgetik a villanyórák számlálóit.
És ugyan napközben valóban hathatósan egészítik ki az atomenergia kapacitásokat a naperőművekből származó megawattok, ha beköszönt az este, és ezekre már nem támaszkodhatunk, importra szorulunk, hogy el lehessen látni a megnövekedett energiaigényeket. Időközben a döntéshozók elkezdték latolgatni annak a módját, hogy lehetne ezt másképp, házon belül megoldani.
Azt vizsgálják jelenleg, hogy milyen feltételek mellett lehetne több energiát termelni az atomerőműben a napenergia kapacitások kieső, esti időszakában. Jelenleg ennek az az egyedüli gátja, hogy az érvényben lévő szabályozás értelmében legfeljebb 30 Celsius-fokos vizet engedhetnek vissza a Dunába.
Az erőműben az áramot nukleáris fűtőelemekkel termelik, mégpedig úgy, hogy az általuk fejlesztett hővel magasnyomáson tartott vizet 300 Celsius-fokra melegítik fel, és a belőle keletkező gőzzel meghajtanak egy áramtermelő turbinát. A felhasznált vizet, ami semmilyen szennyeződést nem tartalmaz, legfeljebb 30 fokosan visszaengedik a folyóba.
A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint, ha a hűtővíz meghaladja ezt az értéket, minden extra tized Celsius-foknál 80 megawattal kell csökkenteni az erőmű teljesítményét. Erre a hivatalos indoklás szerint azért van szükség, hogy az ellátás biztonságát fenntartsuk a megváltozott körülmények között is.
Mivel az elmúlt több, mint egy év során olyan meleg volt, mint a mérések kezdete óta - sőt egyes kutatások szerint 200 000 éve - soha korábban, és a jövőben is hasonló tendencia várható, így elképzelhető hogy az import megspórolása érdekében engedélyezni fogja a minisztérium, a Duna szempontjából problémásnak tűnő rendeletet.
Volt már rá korábban is példa az elmúlt két év során, hogy átmenetileg engedélyezték az erőmű kapacitásnövelését a természet rovására, és az Energiaügyi Minisztérium szerint ez egyre többször előfordulhat nyaranta. A tárca jelenleg 5 munkanapot biztosított a társadalmi egyeztetések lefolytatására, és már volt is, aki elmondta a kendőzetlen véleményét.
A Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse, Perger András, megfogalmazott véleményében egyértelművé tette, hogy nem tudják a rendeletet támogatni, ami fokozottan veszélyeztetheti, hazánk legnagyobb folyójának élővilágát. Egyébként is furcsállja, hogy egy úgynevezett alaperőművel fedeznék a nyári csúcsigényeket.
Úgy gondolja, hogy az állam inkább csak az importhoz szükséges többletkiadásokat szeretné ezzel megspórolni. Szerinte az teljességgel elfogadhatatlan, hogy akár ellátásbiztonság, akár pedig a spórolásra való hivatkozással engedélyt adjunk a természet károsítására.