Bár már 1916-ban megtörtént hazánkban az első óraállítás, később hol megszüntették, hol újrakezdték a hagyományt. Egészen 1980-ig tartott a huza-vona, amikortól minden évben kétszer állítjuk oda-vissza az órákat egy-egy órával, attól függően, hogy tavasz vagy ősz van éppen.
Idén március 31. hajnalán volt esedékes a nyári időszámításra való átállás, pedig mi is évek óta próbálunk szabadulni ettől a szokássá vált művelettől. Ilyenkor Európa-szerte zajlik ugyanez, pedig számos tanulmány igazolja, hogy az elmúlt száz év során tényleg okafogyottá vált a dolog.
Hosszú évek óta folyik erről a vita, és ha a témában jártas szakértők egy csoportjának sikerrel jár a közelmúltban elindított petíciója, ez lehet az utolsó év, amikor órát kell állítanunk. Bár egy hazánkban lefolytatott közvéleménykutatás szerint a lakosság nagyobb része inkább nyári időszámítás szerint szeretne maradni, hozzáértők egybehangzó véleménye szerint mind energetikai, mind pedig élettani szempontból a téli az optimálisabb időszámítás.
Ha sikerül az ügyben lobbizóknak hatást gyakorolni a választási kampány során, az Európai Bizottság javaslatára az Európai Parlament napirendre tűzheti a kérdést. Bár van némi megosztottság a tagállamok között, valószínűleg többsége lenne a véglegesen fixált időszámításnak.
Az eredetileg energiatakarékossági szempontból bevezetett rendszer megváltoztatására való törekvések nem új keletűek a nemzetközösségben. Az Európai Bizottság 2018-ban hivatalosan javasolta az évente kétszer esedékes óraátállítás eltörlését, a Parlament pedig 2019 márciusában állásfoglalásban támogatta ezt a javaslatot.
Erre azt követően került sor, hogy a Bizottság egy nyilvános konzultációja keretében 4,6 millió uniós állampolgár határozottan támogatta a változtatást. Az új, uniós szintű szabályozást 2021-ig kellett volna bevezetni, de azóta az EU társjogalkotójánál, a 27 tagállamot képviselő Európai Unió Tanácsánál ragadt az ügy.
A kérdésben való bizonytalanságot az okozza, hogy még továbbra is vita tárgya, hogy az évenként kétszer lebonyolított óraállításnak van-e tényleges befolyása az energiafogyasztásra. Ma már számos tanulmány igazolja, hogy ennek elhanyagolható a tényleges hatása, sőt egyesek szerint negatívan befolyásolja azt.
Az Egyesült Királyságban és Németországban az első világháború alatt bevezetett nyári időszámítás jelentősége abban állt, hogy ezzel a lépéssel ténylegesen tudtak a szénen spórolni. Ennek a takarékossági intézkedésnek akkoriban óriási jelentősége volt, és bár a háborúk után sokáig nem tartották fontosnak, az 1980-as években felélesztették a gyakorlatot az olajválság miatt.
2002 óta az Unió valamennyi országában - Izland kivételével - március és október utolsó vasárnapján át kell állítani az órát, holott állítólag már azzal is rengeteget lehetne spórolni, ha csak szűkebbre vennénk a téli időszámítás időtartamát egy-két hónappal.
Tavaly szakértők egy csoportja felvetette az Európai Tanácsban, hogy vegyék ismét napirendre a kérdést. A javaslat támogatói azt remélik, hogy erre a júniusban esedékes választások után sor kerülhet. Ezzel kapcsolatban benyújtották az úgynevezett Időfelhasználási Kezdeményezést (Time Use Initiative) is, ami az állampolgárok "időhöz való jogára" apellálva kényszerítené ki a változást.