Hirdetés

Különös lényeknek köszönhetően olajkutakból jöhet az „arany” hidrogén

|

Az új módszer ráadásul jelentősen csökkenti is a gáz árát.

Hirdetés

A hidrogén-technológia még gyerekcipőben jár, de már most látszik, hogy milyen sokoldalúan lehet felhasználni az univerzum leggyakoribb elemét. A Zöld Pálya olvasói is találkozhattak már hidrogénhajtású autóval, vonattal, autóbusszal, repülővel, nemrég pedig megépült Európa első olyan épülete is, amelynek energetikai igényeit kizárólag hidrogén felhasználásával fedezik.

A legnagyobb megoldandó feladatot az úgynevezett zöld hidrogén előállítása jelenti. Jelenleg a hidrogén nagy részét fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával gyártják, ezt, környezeti terhelése miatt szürke hidrogénnek nevezik. A zöld hidrogénhez nem kapcsolódik emisszió, mivel az előállításhoz szükséges energiát megújuló forrásokból - jellemzően napenergiából - termelik.

Egy új módszerrel a kimerült olajkutakból hidrogénkutakat lehetne csinálni (Fotó: Unsplash/Zbynek Burival)
Egy új módszerrel a kimerült olajkutakból hidrogénkutakat lehetne csinálni (Fotó: Unsplash/Zbynek Burival)

Ezen a helyzeten változtathat egy új módszer, amelyet a texasi Cemvita fejlesztett ki - írja a New Atlas. A megoldás lényege, hogy már kimerült olajkutakba különleges olajzabáló baktériumokat fecskendeznek be. A mikroorganizmusok szerepe kettős: az olajmaradványok elfogyasztásával segítik az egykori olajmezők rekultivációját, az olajmolekulák lebontása során pedig hidrogént és szén-dioxidot állítanak elő.

A Cemvita szakértői génmódosítás segítségével hozták létre az olajevő mikrobákat, amelyek a különféle szénhidrogénekkel, leginkább nyersolajjal szeretnek táplálkozni.

Hirdetés

Bár a megoldás szén-dioxid termelésével is jár, a cég szerint ez nem probléma: az így keletkező gázt még azelőtt becsapdázzák, hogy kikerülne a légkörbe, így nem járul hozzá a klímaváltozáshoz. Emiatt azonban az így keletkező hidrogént nem nevezhetik zöldnek, helyette az arany hidrogén kifejezéssel igyekeznek jelezni, hogy a megoldásuk karbonsemleges.

Felmerülhet a kérdés, hogy a már kimerült olajkutakban mennyi értelme van a baktériumok telepítésének. Az olajfúrás fizikai sajátosságai miatt a folyamat során eljön egy pont, amikor már nem éri meg folytatni a műveletet, mivel ahogy egyre mélyebbről kell a felszínre hozni a kőolajat, annál többe kerül a kitermelés. Azaz, amikor egy olajkútra azt mondják, hogy kimerült, ott még - a baktériumok szempontjából - jelentős készlet található a felszín alatt, ráadásul már az infrastuktúra is legalább részben ki van építve. A Cemvita célja így az lehet a jövőben, hogy a már nem használt olajkutakat biológiai hidrogénfarmokká alakítsa.

A cég modellezése szerint az így előállított hidrogén gyártási költsége kevesebb mint 1 dollár kilogrammonként, azonban az olajfaló baktériumok annyira hatékonynak bizonyultak, hogy ennél jóval olcsóbb is lehet a végtermék. A cég egyébként Texas nyugati részén valós körülmények között is tesztelte a korábban laboratóriumban kipróbált módszert, ahol kiderült, hogy a mikrobák háromszor annyi hidrogént is képesek megtermelni, mint amire előzetesen számítottak.

Még van mit mesélnünk neked, minden érdekességet megtalálsz itt!

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb zöld hírekről! Engedélyezd az értesítéseket és az elsők között olvashatod a legfrissebb cikkeinket e-mobilitás, okosváros és okosotthon témákban (hogy a többiről ne is beszéljünk! :)