A zöld falak hatékonyan védenek a hőveszteség ellen

|

Különösen a régi házak hőszigetelésének korszerűsítésére ideális, de jól is néz ki

Hirdetés

Az úgynevezett zöld fal vagy élő fal első hallásra akár a nagyszülők régi házán felfutó borostyán is lehetne, de ennél azért többről van szó. Egy olyan építészeti megoldásról, amely lehetővé teszi, hogy a házak függőleges falain élő növényzet telepedjen meg. Egyfajta rugalmas, a filchez hasonló anyagból készült borításról van szó, amelyen kisebb-nagyobb zsebeket alakítanak ki. Ezekbe a zsebekbe virágföldet lehet helyezni, amely különféle növényeknek szolgálhat táptalajként.

A Science Daily számolt be a University of Plymouth berkein belül működő Sustainable Earth Institute friss kutatásáról, amely az élő falak energetikai tulajdonságait vizsgálta. Az eredmények önmagukért beszélnek: a zöld fallal borított épületeknél több mint 30 százalékkal csökkent a hőveszteség.

A zöld vagy élő fal fokozza az épületek energiahatékonyságát és csökkenti az elszökő hő mennyiségét (Fotó: Scopio/Pablo Nidam)

A vizsgálathoz egy 1970 előtt felhúzott épület két, ugyanolyan alapanyagból készült, azonos tájolású falfelületét vizsgáltak meg, az egyiket zöld fallal borították be. A kutatók öt héten át mérték a hőveszteséget különféle időjárási körülmények között és azt találták, hogy a növényekkel borított élő fal esetén 31,4 százalékkal kevesebb hő szivárgott ki az épületből, mint az érintetlen falon keresztül.

Legalább ennyire fontos, hogy a növényekkel borított fal mögötti helyiségben sokkal kisebb volt a hőingadozás is, mint a "meztelen" fal esetén, azaz kevesebb energiára volt szükség a szoba felfűtéséhez.

Ez az egyik első ilyen jellegű kutatás, amely az élő falak hatékonyságát vizsgálta. Az intézet munkatársai a Building and Environment szakfolyóiratban számoltak be tapasztalataikról, hozzátéve, hogy a módszer alkalmazásának a biológiai sokszínűség (biodiverzitás) szempontjából is pozitív hatása van.

A kutatás eredménye komoly változásokat hozhat, ugyanis a szakemberek adatai szerint az épületek energiafelhasználása esetén több mint 60 százalék megy el a különböző terek fűtésére. Az élő falak alkalmazása tehát hozzájárulhat az épületek ökológiai lábnyomának csökkentéséhez. A kutatók rámutatnak, hogy Nagy-Britanniában az ország teljes emissziójából 17 százalékot tesz az épületek energiafelhasználása.

"Csak Nagy-Britanniában az összes épület körülbelül 57 százaléka 1964 előtt épült" - mutatott rá dr. Matthew Fox, fenntartható építészettel foglalkozó szakember, a kutatás vezetője. "Az építési szabályok sokat változtak az elmúlt évtizedek során, de éppen ezek a régebbi épületek azok, amelyeknek a legtöbb energiára van szüksége a fűtéshez, így ezek az épületek felelősek a legtöbb szén-dioxid kibocsátásáért. Ezért rendkívül fontos, hogy a hasonló, létező épületek energetikai teljesítményén javítsunk.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap által finanszírozott hároméves kutatás során azt is meg fogják vizsgálni, hogy különféle növény és talajtípusok milyen hatással vannak a hőszigetelés hatékonyságának alakulására.

A következő lépés pedig lehetne az, hogy az újonnan - és remélhetőleg fenntartható módszerekkel épített - épületek falán egyből vertikális farmokat is kialakítanak a szakemberek. Na meg az, hogy megvizsgálják, hogyan működik együtt az élő fal a hidegtetővel.

Még van mit mesélnünk neked, minden érdekességet megtalálsz itt!

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb zöld hírekről! Engedélyezd az értesítéseket és az elsők között olvashatod a legfrissebb cikkeinket e-mobilitás, okosváros és okosotthon témákban (hogy a többiről ne is beszéljünk! :)