Az elmúlt 20-25 év során nagyot fordult a világ a repülőzési szokások tekintetében: az olcsó fapados társaságok térnyerése megsokszorozta a repülőjáratok számát. Ez mindamellett, hogy ez nekünk kedvező árversenyt eredményezett, többszörösére növelte az ágazat ökológiai terhelését. Bár az elmúlt évtizedben számos előremutató projekt látott napvilágot a fenntartható üzemanyagtól kezdve, a hidrogéncellás hiperszonikus gépen át az elektromos repülőig, nagy áttörést még nem sikerült elérni.
A hidrogénnel működő elektromos repülőgépek repülési technológiáját fejlesztő ZeroAvia egyfajta nagy energiasűrűségű üzemanyagot vizsgál annak érdekében, hogy olyan repülőgépeket fejlesszen, amelyek gyorsabban tudnak tankolni és az eddigieknél jóval messzebbre repülni. A vállalat együttműködési megállapodást írt alá a Verne hidrogéntechnológiai startup céggel egy közös fejlesztéséről.
A vállalat közlése szerint a közös fejlesztés során minden eddiginél közelebb jutottak a célhoz, és várhatóan 2027-ben elindulnak az első kereskedelmi járataik 40-80 férőhellyel és 1120 kilométeres hatótávolsággal. Már meg is kapták a repüléshez szükséges engedélyeket a CAA-tól (Egyesült Királyság) és az FAA-tól (USA). Egy 19 személyes géppel nemrégiben már megtették az első utat.
2023 szeptembere több új partnerséget és egy újabb finanszírozót is hozott a vállalatnak az Airbus, a Barclays és a Szaúd-Arábia-i NEOM képében. November végén a ZeroAvia bejelentette, hogy akár 70 repülőgépet is leszállít az EcoJetnek, amely a világ első tisztán elektromos hajtású légitársaságává kíván válni a közeljövőben.
Mivel egyre több légitársaság eszmél rá, hogy a hidrogénes és az elektromos repülőgépek életképes megoldások, a ZeroAvia most igyekszik optimalizálni a technológiáját, hogy gyorsabban és olcsóbban tankolható, valamint messzebbre reptethető gépeket tudjon munkára fogni. Ehhez szakértői segítséget is kapott a hidrogén üzemanyagokra specializálódott startup személyében. Alá is írtak egy szándéknyilatkozatot arról, hogy közösen vizsgálják meg a kriokompressziós hidrogén felhasználásában rejlő lehetőségeket.
Ez tulajdonképpen annyit tesz, hogy a gáz állapotú hidrogént alacsony hőmérsékleten tárolják, ezzel maximalizálva az energiasűrűséget. Ez 40 százalékkal nagyobb értékeket eredményez, mint a folyékony hidrogén, és 200 százalékkal nagyobbat, mint légnemű hidrogén esetében. Mindamellet, hogy ez jelentősen csökkentheti a sűrítési költségeket és a tankolási időt, megszünteti a nyomáskezelés, például a szellőztetés szükségét.
Következő lépésként a ZeroAvia és a Verne megvizsgálják a reptereken rendelkezésre álló tárolási és a tankolási infrastruktúra kapacitását. Ez egy fontos fejlemény, hiszen a légi közlekedés az Egyesült Államokban kibocsátott üvegházhatású gázok 10 százalékáért, az USA teljes kibocsátásának pedig a 3 százalékáért felelős.