Riasztó trendre mutatott rá a Washington State University (WSU) kutatása - írja a Science Daily. A lap értesülései szerint a 2010-es évek tavaszi-nyári hónapjaiban többször is kialakultak óriási kiterjedésű területek, ahol hőhullámokat tapasztaltak, azaz, több napon át az átlagosnál lényegesen magasabb volt a középhőmérséklet.
A kutatók az 1979-től 2019-ig tartó időszak klímaadatait elemzeve megállapították, hogy az elmúlt évtizedben hétszer gyakrabban alakultak ki hőhullámok, mint a XX. század nyolcvanas éveiben. Ráadásul, a 2010-es években májustól szeptemberig szinte alig voltak olyan napok-hetek, amikor ne sújtotta volna hőhullám a bolygó valamelyik pontját. A kutatás szerint ugyanis a 153 napig tartó melegebb időszakból 143 olyan volt, amikor extrém kánikulát lehetett valahol tapasztalni.ű
A 2010-es években jelentősen nőtt a hőhullámok kiterjedése és hőmérséklete is (Fotó: Scopio/Pablo Nidam)
Az elemzésből az is kiderül, hogy a hőhullámoknak egyaránt nőtt a kiterjedése és az intenzitása is: 17 százalékkal magasabbak lettek az ilyenkor mért hőmérsékletek, a forróság által érintett területek kiterjedése pedig 46 százalékkal ugrott meg.
Cassandra Rogers, a kutatás vezetője rámutatott, hogy a párhuzamosan zajló hőhullámok negatív hatásai hatványozottan érvényesülnek, különösen az egymással valamilyen függőségi - gazdasági, társadalmi, stb. - kapcsolatban álló területek esetén.
A hőhullámoknak számos negatív hatása van a mezőgazdasági károktól az erdőtüzeken át a különféle egészségi problémákig. Ha pedig egyszerre több helyen alakul ki szélsőséges kánikula, a károk mértéke megsokszorozódhat - érdemes a 2019-ben és 2020-ban tomboló amerikai és ausztrál erdőtüzekre gondolni. Egy korábbi kutatás pedig arra jutott, hogy a hőhullámok körülbelül 4 százalékkal csökkentik a mezőgazdaság globális termelését.
Ami a földrajzi kiterjedést illeti, óriási területeket érintenek napjaink hőhullámai. A kutatás rámutatott, hogy az elmúlt évtizedben nem volt ritkaság, hogy akár 1,6 millió négyzetkilométeres területen egyszerre volt tartósan meleg. Ez nagyjából Mongólia vagy Irán területével vethető össze.
A kutatók azt is megállapították, hogy a hőhullámok legfőbb kiváltó oka a klímaváltozással összefüggő felmelegedés. A bolygó átlagos középhőmérséklete körülbelül 1 Celsius fokkal nőtt az elmúlt évszázad során, ami viszont kifejezetten riasztó, hogy ennek a felmelegedésnek a kétharmada 1975 óta következett be. A hőhullámok kifejezetten komoly hatással vannak Észak-Amerikára, Európa északi és keleti felére, Kelet-Ázsiára és Szibéria keleti tartományaira.
A világ társadalmai még nem alkalmazkodtak az olyan időjárási eseményekhez, mint amilyeneket mostanában átélünk
- mutatott rá Deepti Singh, a WSU környezettudományi karának adjunktusa, a kutatás társszerzője.
A kutatók felhívták a figyelmet, hogy a hőhullámok intenzitása várhatóan csak növekedni fog a közeljövőben, az emberiség pedig csak annyit tehet, hogy igyekszik ezekre minél jobban felkészülni, mivel ezeket elhárítani már nem tudja.